Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 875 magyarokkal. Igenlő választ kapott, azzal, hogy szorítkozzék a Diaz-féle fegyverszüneti feltételek Magyarországra való alkalmazására. Másodszor, Franchet meg akarta semmisíteni Mackensen seregét, majd Magyarországon keresztül Németország ellen vonulni. Harmadszor, a belgrádi egyezmény volt hivatva a szövetséges Jugoszlávia érdekeinek védelmére. Végül — bár eljárása enélkül is indokolt volt — szerepet játszhatott Franchet személyes becsvágya és a francia—olasz vetélkedés is.3íí A magyar kormány nem tehetett mást, mint hogy elfogadja a minőségi különbségtől eltekintve is vagy háromszoros túlerőben levő Franchet tárgyalási ajánlatát. Előnyös volt mielőbb személyes érintkezést találni a francia hadvezetéssel, amely a továbbiakban döntő szóval vett részt a közép-európai kérdések rendezésében. Budapesten csupán arról folyt vita, ki menjen Belgrádba. Míg a függetlenségi párti miniszterek Károlyi utazása mellett kardoskodtak, Jászi és a szociáldemokraták, Károlyi presztízsét féltve, Berinkeyt kívánták küldeni, így szabadabb kezet is remélve a tárgyalások folytatásánál. Mások attól féltek, hogy ha Károlyi elhagyja a fővárost, új forradalom tör ki.3 3 Linder már közölte Belgráddal, hogy az igazságügyminiszter folytatja magyar részről a tárgyalásokat.34 Az utolsó percben mégis úgy döntöttek, hogy latbavetik Károlyi személyes tekintélyét. A Károlyi vezette delegáció november 7-én a Millenium büszke nevét viselő hajón érkezett Belgrádba. Tagjai voltak: Jászi, Bokányi (a Munkástanács képviselője), Hatvany Lajos (a Nemzeti Tanács képviselője) és Csernyák százados (a Katonatanács részéről). A fegyverszüneti bizottságot több szakértő kísérte. Belgrád népe a kikötőben hangos ovációval üdvözölte a békét hozó küldöttséget. Annál ridegebb volt Franchet, aki este 7-kor fogadta Károlyit. A k.u.k. hadsereg volt városparancsnokának villáját petróleumlámpák bizonytalan fénye világította meg, kellemetlenül emlékeztetve arra, hogy a központi hatalmak visszavonuló csapatainak még volt idejük tönkre tenni a szerb főváros villanyvilágítását. Károlyi bemutatta kísérőit a tábornoknak, aki meghallván, hogy Csernyák a Katonatanácsot képviseli, így kiáltott fel: ilyen mélyre süllyedtek önök! (Károlyi nyugodtabban hagyta el Pestet magával vive a kiszámíthatatlan Csernyákot. )35 Bokányit viszont megkérdezte: ért-e franciául ? s felszólította Hatvanyt, fordítsa le szavait ,,a munkások vezérének... mert ez elsősorban a szegény embernek szól. Az nem utazhatik el Svájcba, ha baj van, mint gróf Károlyi.''36 Míg Károlyi felolvasta francia nyelvű memorandumát, Franchet napoleoni pózban hallgatta s néha indulatosan közbeszólt, kiigazítva a magyar miniszterelnök neki nem tetsző megállapításait. A kérdésre, van-e felhatalmazása Mag var országgal tárgvalni, határozott, igenlő választ adott.37 32 Paul Azan: L'armistice avec la Hongrie. L'Illustration, 1921. nov. 6. Batthyány Tivadar: Beszámolóm. Bpest. É. п. II. köt. 18—19. 1. 33 Károlyi: id. kézirat. — PI Arch. 614. fond 1. es. Berinkey kihallgatása a Népbiztos-per 1920. júl. 26-i tárgyalásán. 34 OL. Nemzetiségi Min. II—100/1918. — HL. A polgári dem. forradalom iratai. 44. es. 35 Károlyi : id. kézirat. 36 A diadalmas forradalom könyve. Bpest. 1918. 59. 1. —Hatvany Lajos: Egy hónap története. Bpest 1918. 156. 1. 37 Memoirs of M. Károlyi. 132. 1. 4*
