Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
874 HAJDU TIBOR. Az olasz hadsereg azonnal átlépte a demarkációs vonalat — erre az idézett 4. pont feljogosította — észak felé, hogy felvonulási területet nyerjen a Dél-Németország elleni támadáshoz. Egyébként november 5-én all. hadsereg parancsnoka kérte az olaszokat a Trient— Brenner és Franzensfeste Bruneck vonalak megszállására, védelmül saját felbomlott hadseregének fosztogató és erőszakoskodó katonái ellen.25 November 3-án Weber azt jelentette ugyan, hogy az olaszok közlése szerint a padovai fegyverszünet a Monarchia mindegyik frontjára vonatkozik, de alig érkezett meg Budapestre a padovai fegyverszünet híre, a kormány november 4-én már értesítést kapott: a balkáni francia és szerb haderőkkel külön fegyverszünetet kell kötnie.20 Linder megpróbált arra hivatkozni, hogy a padovai szerződés (amennyiben a megszállott területek kiürítését írja elő) az országhatárt teszi meg demarkációs vonalnak,27 de egv percig sem volt kétséges: a magyar kormánynak meg kell egyeznie az antant balkáni seregei parancsnokával, Franchet d'Espéreyvel, s még örülhet, mert ezúttal nem az AOK tárgyal nevében. Az AOK maga is számított arra, hogy tárgyalásokat kell folytatnia a balkáni fronton is. Ezért már október 14-én a Külügyminisztérium elé terjesztette a déli frontra vonatkozó külön fegyverszüneti egyezmény tervezetét.28 Az olasz delegációval egyidejűleg október 11-én fegyverszüneti bizottságot küldött ki Kövess tábornagy Szerbiából visszavonuló hadseregéhez, Laxa tábornok vezetésével.2 9 A bizottság tagja volt a magyar Dormándy alezredes is. A Monarchia felbomlásával Magyarország örökölte, földrajzi helyzeténél fogva a balkáni front problémáját. Ezért a kormány november 4-én felkérte Kövesst, lépjen érintkezésbe Franchet-vel, és egyben elhatározta: haladéktalanul miniszteri szintű bizottságot küld ki a tárgyalások folytatására.:i 0 November 4-én Dormándy az antant által felszabadított Belgrádba ment és már aznap délután jelentette Lindernek: a padovai fegyverszünet csak az olasz frontra vonatkozik és a franciák tárgyalni kívánnak a magyar kormánynyal. Egyben közölte is a várható feltételeket.3 1 Franchet-nek több oka volt arra, hogy ne érje be a padovai egyezménnyel a balkáni fronton. Először, a padovai egyezmény valóban nem állapított meg pontos demarkációs vonalat sem a szerb, sem a román frontra. Utóbbira annál kevésbé, mert Románia csak november 5-én üzent ismét hadat a központi hatalmaknak. (A november 5-i minisztertanácson Linder kérte is diplomáciai misszió kiküldését Romániába. Erre nem került sor és Franchet Románia nevében is tárgyalt. Franchet nem is állt kapcsolatban az olasz hadvezetéssel. Mikor értesült a padovai egyezményről, kérdést intézett Versailles-hoz, „vajon ezen fegyverszünet a balkáni fronton is alkalmazandó-e", és tárgyaljon-e a 25 Nyékhegy i : i. m. 46. 1. — HL. A polgári dem. forradalom iratai. 44. es. — ÖK. AOK. F. 678. 2B ÖK. AOK. F. 678. Weber november 3. délutáni jelentése. — OL. Az 1918. nov. 5-i minisztertanács jkv-e. 27 Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. 2. kiad. Bpest. 1946. 57—61. 1. 28 ÖS. АР. Karton rot. 966. 194. 1. A Külügyminisztérium egyetértett a javaslattal, mint az iratokból kitűnik. 29 HL. A polgári dem. forradalom iratai. 44/a. cs. 30 OL. Az 1918. nov. 4-i minisztertanács jkv-e. —Károlyi: id. kézirat. — Juhász Nagy : i. m. 260—261. 1. — Breit József. A magyarországi 1918/1919. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. I. köt. Bpest. 1925. 34. 1. 31 OL. Az 1918. nov. 5-i minisztertanács jkv-e. — Világ, 1918. nov. 6.
