Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

856 P. N. FEDOSZEJEV kérdésnek napjainkban a tudományos kommunizmus elméletének „jobb" és „bal" oldali elferdítése elleni küzdelem szempontjából elvi jelentősége van. A leninizmus feltárta a narodnyik-eszer elméletek tarthatatlanságát, amelyek a falunak a szocialista forradalomban döntő szerepet tulajdonítottak; ugyanígy visszautasította a parasztság forradalmi szerepének lehetőségét tagadó mensevik elméletet is. A forradalom során testet öltött az a Lenin által kifejtett tétel, hogy a történeti folyamatban a proletariátusnak összehasonlíthatatlanul nagyobb a szerepe, mint a lakosság összetételében elfoglalt részaránya. Oroszország számbelileg viszonylag nem nagy proletariátusa, maga mögé tömörítve a dolgozó néptömegeket , döntő szerepet játszott a szocialista forradalomban és a forradalom vívmányainak megvédésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja osztálypolitikájának alapja a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. „A szocialista forradalom győzelmének — mondotta Lenin ... elengedhetetlen feltétele a saját munkájából élő dolgozó és kizsákmányolt parasztság teljes szövetsége a munkásosztállyal — a proletariátussal — valamennyi előrehaladott országban. "2 Lenin — az agrárkérdés alapos feldolgozására támaszkodva — meghatározta a falu égető szükségleteit és a pártnak a parasztsággal kapcsolatos politikáját. Az agrárkérdés lenini programja és taktikája lehetővé tette, hogy a munkásosztály oldalára állítsák a parasztság legszélesebb rétegeit, létrehozzák a forradalmi erők döntő túlsúlyát a burzsoáziával és a földesurakkal folytatott küzdelemben, majd pedig azt, hogy biztosítsák a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az elmúlt fél évszázad bebizonyította, hogy a munkás-paraszt szövetségről szóló lenini tanítás általános érvényű. E szövetség létrehozása egy sor európai ós ázsiai országban, továbbá Kubában a szocialista forradalom győzelmének legfőbb feltétele volt. A munkásosztály hatására a tőkés világban a parasztmozgalmak mindinkább határozottan imperialista ellenes arculatot öltenek. A gazdaságilag gyengén fejlett országokban a parasztok és a munkások egysége legszembetűnőbben a félfeudális és feudális viszonyok felszámolásáért folyó harcban nyilatkozik meg, amelyeket ott az imperializmus erői mesterségesen konzerválnak. A fejlett országokban az osztályszövetség egyik legfőbb alapja az, hogy a dolgozó parasztság és a monopóliumok érdekei közvetlenül összeütköznek. Igaz, hogy annak következtében, hogy a parasztság felbomlása itt lényegesen előrehaladt, a parasztkérdés súlya itt csökkenőben van. De annál nagyobb jelentőségre tesz szert ezekben az országokban a proletariátus és a lakosság középrétegeinek: a városi kispolgárságnak, az értelmiségnek és a munkálkodó nép azon rétegének szövetségéért folyó harc, mely politikai tekintetben kispolgári álláspontot foglal el. A munkásosztály mindenütt a szocializmusért folyó küzdelem élvonalában van. Történelmileg rövid idő alatt hazánk és több más ország munkásosztálya betöltötte a társadalom szocialista átalakításában misszióját a valamennyi dolgozó tömeggel kötött szövetség alapján. A mai körülmények között, midőn a Szovjetunióban a kommunizmus építése van folyamatban, a munkásosztály továbbra is megőrizte vezető szerepét a társadalom életében. A munkás-2V. I. Lenin Művei. 26. köt. 334. 1.