Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

A NAGY OKTÓBER TÖRTÉNELMI TAPASZTALATAINAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE jV ^855 kapitalizmus önszántából lelép a történelem színpadáról, hogy békésen átnő a szocializmusba, annyit jelent, hogy dezorientáljuk a munkásmozgalmat és segítségére vagyunk a burzsoá propagandának. A „baloldali opportunizmus" képviselői azt állítják, hogy az Októberi Forradalom és az Szovjetunióban folyó szocialista építés tapasztalatai nem alkalmazhatók a keleti országokban, hogy kialakult a forradalom saját koncepciója, amelynek szerzői állítólag túlszárnyalták a leninizmust és a forradalmi elmélet „csúcsát" hódították meg. Mao Ce-tung és követői, akik a valóság osztály-elemzését zavaros „katonai-stratégiai" elmeszüleményekkel helyettesítik, úgy vélekednek, hogy Október tapasztalatai ma azér^ nem alkalmazhatók, mert a forradalom „a városból a faluba" haladt, most viszont a történelem i menetét a falunak a városra irányuló nyomásának kell meghatároznia világméretekben. Most a „világ-falu" (vagyis a fejlődő országok) háborúja került napirendre — állítják — a „világ-város" (vagyis a magas fejlettségi fokon álló termelőerőkkel rendelkező országok) ellen. Elképzelésük szerint a „világfalu" bekeríti a „világ-várost", vagyis az ázsiai, afrikai, latin-amerikai felkelések bekerítik Észak-Amerikát és Nyugat-Európát és megsemmisítik az imperializmust. Kelet és Nyugat effajta geopolitikai szembehelyezése azt a veszélyt rejti magában, hogy a fejlődő országokat elszigeteli a szocialista világrendszertől, a nemzetközi munkásmozgalomtól és segítségére van az imperializmusnak abban, hogy szétválassza a forradalmi világerőket, fokozza a fiatal nemzeti államokra nehezedő nyomást, bátorítja bűnös agresszív elképzeléseit. Az effajta koncepció alapja nem más, mint hitetlenség a munkásosztály forradalmi lehetőségeiben, a társadalom szocialista átalakításában, a proletariátus és a proletárpárt vezetőszerepének tagadása, arra való törekvés, hogy mindent vezényszavak és kényszerítés segítségével oldjanak meg, annak tükröződése, hogy nem tudnak s nem is akarnak számolni a társadalmi fejlődés törvényeivel. A kalandorhajlam a kül- és belpolitikában gyökerében ellentétes a leninizmus szellemével. A nemzetközi kommunista mozgalom nem első ízben kerül szembe a kispolgári hisztéria hasonló kitöréseivel. Elegendő emlékeztetnünk Trockij ós a trockisták tevékenységére, akik kezdetben, a leninizmussal ellentétben Október tapasztalatait a hírhedt „permanens forradalom" álláspontjára helyezkedve tárgyalták, később pedig, midőn a világforradalom késlekedett, pánikba estek, azt hirdették, hogy a szocializmust nem lehet fölépíteni egy országban, a forradalom elfajulásáról, „thermidorról" kezdtek szónokolni. Napjainkban a marxizmus—leninizmus elferdítése Mao Ce-tung és csoportja részéről azt a célt szolgálja, hogy igazolja a maga kispolgári kalandorságát, nacionalizmusát, hegemonista törekvéseit. Az ún. „kulturális forradalom" tragikus következményei Kínában ismételten megmutatják, mennyire veszedelmes minden eltérés a tudományos kommunizmustól, milyen nagy jelentősége van annak a küzdelemnek, amely azért folyik, hogy helyesen értelmezzük a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatait, hogy megvédjük a lenini tanítások tisztaságát. Az Októberi Forradalom stratégiájának és taktikájának mely fő kérdései állnak a kommunisták figyelmének középpontjában? Az Októberi Forradalom alapvető stratégiai kérdése a forradalom mozgató erőinek, a proletariátus vezető szerepének, a munkásosztálynak a dolgozók nem-proletár tömegeivel, különösen a parasztsággal kötendő szövetségének, a nemzeti-felszabadító mozgalmakhoz való viszonynak a kérdése volt. E