Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

A NAGY OKTÓBER TÖRTÉNELMI TAPASZTALATAINAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE jV ^853 Ezzel szemben e tapasztalatok ignorálása, tagadása vagy meghamisítása mindenképpen károsnak bizonyult és bizonyul egyik vagy másik ország munkássága ügyének, megfosztja azt perspektívájától, zsákutcába vezeti. Midőn az Októberi Forradalom több lényeges vonásának fontosságát hangsúlyozzuk, korántsem a presztízs vagy az elsőbbség szempontjai vezetnek bennünket, ellenkezőleg, mindenekelőtt azokból az objektív körülményekből indulunk ki, amelyek a történelem első győztes szocialista forradalmának és az első szocialista ország ezt követő fejlődésének tapasztalatait változatlanul nemzetközi jelentőségűvé emelik. Melyek ezek a körülmények? Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy az Októberi Forradalom nagykiterjedésű országban zajlott le, amelyet a társadalmi fejlettség rendkívül tarka képe jellemzett. Mondhatnánk, hogy Oroszország az egész akkori világ kicsinyített mása volt. A fejlett monopolista kapitalizmus elemei megfértek benne a feudális, sőt törzsi maradványokkal; hatalmas modern ipari és kulturális központok: Moszkva, Petrográd és más városok kialakulását az ország egészének gazdasági és kulturális elmaradottsága kísérte. A termelés koncentrációja és következésképpen a proletariátus koncentrációja tekintetében Oroszország a többi országhoz képest csaknem a legelső helyet foglalta el. Ugyanakkor az orosz falvak tengere életmódjában és technikájában az elmúlt századokban élt még, az ország távoli nemzetiségi vidékei pedig a gyarmati és félgyarmati népek színvonalán éltek. Oroszország Európa és Ázsia, Nyugat és Kelet mezsgyéjén állt. Az oroszországi forradalom a forradalmi mozgalomnak nem valamiféle különálló ága volt, hanem egybefogta az imperializmus elleni forradalmi küzdelem valamennyi alapvető áramlatát és irányzatát. A munkásmozgalom erőteljes fellendülése egybekapcsolódott a parasztforradalom kitöréseivel, az elnyomott népek nemzeti-felszabadító küzdelmének soha nem látott fellángolásával, az imperialista háború befejezéséért indított össznemzeti mozgalommal. Októbernek éppen ez a sajátossága magyarázza tapasztalatai különböző vonatkozásainak nemzetközi jelentőségét, annak lehetőségét, hogy felhasználhatók mind a vezető tőkés államokban, mind pedig az imperialisták által rabságba taszított gyarmatok és félgyarmatok világában. Ilyenképpen az Októberi Szocialista Forradalmat minden sajátossága mellett azok az ellentétek váltották ki, amelyek nemcsak a cári Oroszországot jellemezték, hanem az imperializmus és a kapitalizmus általános válsága korszakának egész polgári társadalmát is. A forradalom, éppen ezért, egész sor olyan folyamatot demonstrált, amelyek közösek valamennyi, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet megvalósító ország számára. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Oroszország rövid idő alatt a forradalmi harc legkülönbözőbb formáinak sokaságát élte át: a legális és illegális, a békés és viharos, a föld alatti és a nyílt küzdelem, a körökben folyó s a tömegmozgalom, a parlamenti és a fegyveres harc formái rendkívül gyorsan váltakoztak. A harc taktikai formáinak gazdagsága, az elvszerűség és a hajlékonyság eltéphetetlen egysége, a változó helyzetnek megfelelően a harciformák változtatására való képesség — mindennek napjainkban is teljes mértékben megvan a maga jelentősége. Az Októberi Forradalom tapasztalatainak általános jelentősége a legszorosabban összefügg a leninizmus nemzetközi jellegével. Lenin mint Marx követője igazi internacionalista volt. Elméleti és politikai tevékenységét nem korlátozta saját országának határai közé, hanem igen nagy figyelemmel vette számba a nemzetközi munkásmozgalom többi csapatának tapasztalatát is.