Századok – 1967

Tanulmányok - Gonda Imre: A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában 37

86 G0NDA IMRE magyar hatalmi egyensúly — eddig legalább is látszat szerint fenntartott állapotának — folyamatos felborulása. A kreuznachi megállapodás Czernin-féle tervezetének öt pontja az ismert osztrák tételeket tartalmazta: 1. A területi status quo helyreállítása s a megszállt ellenséges területek kiürítésének függővé tétele az integritás biztosításától. 2. Az integritáson túlmenő ellenséges terület bekebelezésének egymás közötti arányosítása. Ausztria szempontjából Románia, Németorzág számára a Kelet jön elsősorban számításba. 3. Ausztria-Magyarország és Németország kijelenti, hogy az egykori ellenséges területek politikai és katonai csatlakozása a két hatalom egyikéhez egyenértékű az előbbi pont szerint értelmezett tartós bekebelezésekkel. 4. A két hatalom kötelezettséget vállal arra, hogy a békekötésnél globálisan követelendő kárpótlások összegét a katonai teljesítmények és a megszervezendő területek és javak arányában fogják egymás között elosztani. 5. Fenti megállapodás titkosan kezelendő — további intézkedésig.82 Ez volt a Monarchia kormányának elképzelése a Kreuznachban elérendő megállapodásról, amely még magán viselte a márciusi—áprilisi elgondolásokat a hódítások „arányosításáról". A valóságban azonban nem ez lett a kreuznachi tárgyalások eredménye, mivel Czernin ekkorra úgylátszik már nem tartott ki oly szilárdan a kompenzációs politika elvei mellett. Ennek oka nyilván az, hogy a német hivatalos álláspont éppen az ellenkezője volt a Czerninének, amennyiben azon az alapon állott, legalább is Hélfferich miniszter szavai szerint, hogy „a Központi Hatalmak seregei és népei ekkor még igen jelentős teljesítményekre voltak képesek, s nem szorultak rá arra, hogy minden áron, s hanyatt-homlok békét kössenek. . . 1917 tavaszán tehát még semmi ok nem volt a gróf Czernin-féle pánikhangulatra. A diplomáciának még igen tág tere volt a béke előmozdítására. . . Meggondoltság és okosság a német politika számára parancsoló szükségesség volt, mivel gróf Czernin áprilisi lépése megmutatta, hogy osztrák-magyar szövetségesünkben többé nem bízhatunk meg feltétlenül."83 Ilyen hangulati előzmények és politikai feltételek mellett a következőképpen alakult a kreuznachi megbeszélés a Monarchia és Németország hadicéljairól: 1. Ausztria-Magyarország részéről a Monarchia integritása mellett kicsiny Új-Szerbia megalapítását követelik, kikötő nélkül, továbbá Montenegro és Albánia helyreállítását, olyanformán, hogy mind a három állam katonai, politikai és gazdasági szempontból a Monarchiától függjön. A Monarchia nagy áldozatnak tekintené, ha a tőle függő Űj-Szerbia adriai kijárattal rendelkeznék. A Szerbiával kapcsolatos bolgár kívánságokat a Monarchia lehetőleg figyelembe veszi. Német részről a balkáni viszonyok tartós rendezését kívánják, a kicsiny államok eltűnését és a Monarchia, valamint Bulgária kielégítését. Németország ilyenformán Nagy-Szerbia létrehozását javasolja Montenegro hozzácsatolásával, továbbá észak-albán államot; mindkettőt azonban Ausztria-Magyarországtól való teljes függőségben. Németország ajánlja, hogy Ausztria-Magyarország könnyítse meg Bulgária Morava-parti és Pristinával kapcsolatos igényeinek kielégítését. 82 OL. ftár W 406 H. H. St. A. P. A. Geheim XLVII/13. Karton rot 524. Vertrags-Entwurf, Wien, Mai 1917. Einigungsformel. 83 Karl Helfferich: Der Weltkrieg. Band III. Vom Eingreifen Amerikas bis zum Zusammenbruch. 73 — 74. 1.