Századok – 1967
Tanulmányok - Gonda Imre: A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában 37
A HADI- ÉS BÉKECÉLOK A MONARCH Г A POLITIKÁJÁBAN 77 Л I Kívánja, hogy az Új-Bulgária talajkincseinek kiaknázására létrehozandó megállapodásához engedjen neki szabad kezet. 2. Amennyiben Németország keresztülviszi Litvánia, Kurland és esetleg Lengyelország bokebelezését, egyben hozzájárul Románia bizonyos részeinak Ausztria-Magyarország részéről végrehajtandó megszállásához Németország romániai gazdasági részesedésének biztosítása mellett. Utóbbira vonatkozóan külön megállapodások fognak létrejönni, nehogy vám- és tarifarendszabályokkal lehessen Németország gazdasági részesedéséből eredő hasznát veszélyeztetni. A biztonság szükséges alapját egységes német—osztrákmagyar gazdasági terület létrehozására irányuló megállapodásokkal lehet elérni. Németország részéről különösen hangsúlyozzák azt a nagyhatalmi növekedést, amelyhez Ausztria-Magyarország jut azáltal, hogy kijáratot kap a Fekete tengerhez. Németország Ausztria-Magyarország kívánságára utasítja romániai katonai hatóságait, teremtsenek hangulatot Romániának a Központi Hatalmakhoz való csatlakozása mellett. 3. Ausztria-Magyarország az ismeretes feltételek mellett lemond a lengyelországi kondominiumról, s érdektelennek nyilvánítja magát lengyel ügyekben. 4. A két hatalom kötelezi magát, hogy „mindkétoldalú gyarapodások és gazdasági előnyök tekintetében az egymáshoz való megfelelő arányokhoz tartják magukat".8 4 Fenti okmány jellegzetességei közül különösen három érdemel figyelmet: Először is az, hogy a német álláspont Szerbia és a délszláv kisállamok kérdésében éppen az ellenkezője volt annak, amit a Monarchia kormánya képviselt. Mint ismeretes, a Monarchia vezetői, elsősorban azonban magyar részen éppen a magyar—délszláv államegység létrejöttétől irtóztak a legjobban, s e tekintetben alig tettek különbséget, hogy ez mint csatlós állam, vagy mint „alkotmányosan" bekebelezett országrész jön-e létre. Az e kérdés körüli viták — amelyek korábban osztrák és magyar részről a közös minisztertanácsi értekezleteken lezajlottak — megmutatták, hogy a Monarchia vezetői tudatában voltak annak, hogy a délszláv egység a Monarchián belül és kívül egyaránt megközelíthető kívülről érkező centrifugális befolyások számára, s ezért létében veszélyezteti, függetlenül attól, hogy mint tömény egység önmagában is robbantó erőt jelent a dualizmus államrendszerében. A Monarchia érdekeinek a tőle függő, s egymással szembeállítható szláv kisállamok létrehozása felelt volna meg a legjobban, ami persze fejlődésellenes és irreális törekvés volt. Hogy a németek a Monarchia ezen létérdekét nem voltak hajlandók tekintetbe venni, annak valószínű oka az, hogy számukra a délkelet felé irányuló terjeszkedés vonalán a gazdasági és politikai áthatolás az egységes délszláv államban könnyebben lett volna keresztülvihető, különösen ha ez a vele szövetséges Monarchia érdekkörébe tartozik. A kreuznachi megállapodás második jellegzetessége a 2. sz. pontban, a Romániával kapcsolatos német kívánságokban mutatkozik meg. Abba ugyan beleegyeztek a németek, hogy az államként megmaradó s erősen leszűkült Románia az Osztrák-Magyar Monarchia csatlósává legyen. Ugyanakkor azonban arról is gondoskodtak, hogy a Romániában valóban kincset jelentő bányák, olajforrások stb. kiaknázására kizárólagos, minden zavaró körülmény-84 OL. ftár W 406 H. H. St. А. Р. A. Geheim XLVII/13. Karton rot 624. Aufzeichnung über die Kreuznacher Besprechnungen am 17. und 18. 5. 1917. Kreuznach, den 18. Mai 1917.
