Századok – 1967

Krónika - Csehszlovák–magyar történész-megbeszélés Szomolányban 804

804 KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁVAL KAPCSOLATOS RENDEZVÉNYEK A Magyar Történelmi Társulat ez évben ünnepli alapításának 100. évfordulóját. Ez az évforduló nemcsak a Társulat belső életének ügye, hanem az egész hazai történésztársadalom eseménye is. Az évforduló alkalmából augusztus 22-én délután 3 órakor ünnepi közgyűlés ül össze. Itt megvitatásra kerül az igazgatóválasztmány beszámolója a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról, valamint a következő évek legfontosabb feladatairól, a tennivalók fő irányáról. Tájékoztató beszámolót ad tevékenységéről az a bizottság, amely — az elnökség felkérésére — az alapszabály revideálásának, módosításának előkészítésével foglalkozik. A közgyűlés feladata lesz, hogy a megüresedett elnöki posztot választás útján betöltse. A közgyűlés ünnepi jellegének megfelelően, a közgyűlés által kiküldendő bizottság megkoszorúzza a Társulat alapító tagjainak és Molnár Eriknek a sírjait. A közgyűlést követően kezdődik meg a három napos tudományos ülésszak, amely augusztus 23-tól 25-ig tart. Ennek programja a következő: augusztus 23-án délelőtt 9 órakor főtitkári megnyitó, majd Ember Győző előadása „A Magyar Történelmi Társulat száz éve" címmel: délután fél 3 órakor Pamlényi Ervin előadása „A magyar történetírás fejlődése a felszabadulás óta" címmel. Augusztus 24-én délelőtt 9 órakor Elekes Lajos előadása „Történeti ismeret és szocialista tudat" címmel; délután 5 órakor kötetlen, baráti megbeszélés a külföldi vendégek és a hazai érdeklődők részvételével az 1867-es kiegyezés történeti problémáiról. Augusztus 25-én délelőtt 9 órakor Mátrai László előadása „A művelődéstörténet néhány módszertani problémája" címmel. A vita befejeztével elnöki zárszó. Az egyes előadásokat 3 — 5 felkért hozzászólás, valamint remélhetőleg élénk vita követi, amelyben a fővárosi és vidéki történészek, valamint a külföldi meghívottak részvételére számítunk. A tudományos konferenciára a szocialista országok történelmi társulataiból illetve történész-intézményeiből, valamint a nyugati országokból több meghívott és érdeklődő részvételére számítunk. Az ülésszak befejeztével, augusztus 26-án külföldi vendégeink látogatást tesznek a Társulat vidéki csoportjainál, illetőleg társas kiránduláson vesznek részt. CSEHSZLOVÁK—MAGYAR TÖRTÉNÉSZ MEGBESZÉLÉS SZOMOLÁNYBAN 1967. március 1 — 2-án a Magyar—Csehszlovák Történész Vegyesbizottság szokásos évi ülésszakának keretében Szomolányban (Smolenice), a Szlovák Tudományos Akadémia Tudományos Dolgozóinak Otthonában megbeszélés folyt le az 1848—49-es korszak egyes kérdéseiről. A megbeszélésen csehszlovák részről Frantisek Bokes, Jaroslav Dubnicky, Pavel Hapák, Ludovit Haraksim, Milan Hübl, Michal Kuêik, Vladimir Matula, Július MésároS, Jan Novotny, Karol Rebro vettek részt, magyar részről Andics Erzsébet, Arató Endre, Dolmányos István, Kővágó László, Niederhauser Emil, Spira György, Szedő Antal és Varga János. A megbeszélés abból az eddig a sajtóban kibontakozott vitából indult ki, amely az 1848 — 49-es forradalom egyes kérdéseit vetette fel, mindenekelőtt abból a szempontból, mennyiben helytállóak Marxnak és Engelsnek a magyar forradalomra vonatkozó nézetei. Ez a kérdésfeltevés egyébként érintette a magyar és a szlovák mozgalom értékelésének ós szerepének általános problematikáját. A megbeszélés alapjául öt, előzetesen a részvevőknek megküldött vitacikk szolgált, csehszlovák részről Julius Mósárosnak 1966-ban szlovák ós magyar nyelven is megjelent cikke, amely válasz volt Andics Erzsébetnek a Valóság 1966. évi 4. számában megjelent cikkére, Jan Novotny cikke, amely ugyancsak Andics Erzsébet tanulmányához kapcsolódott, de általánosabb kérdéseket is felvetett, és Eudovít Haraksim tanulmánya, amely a szlovák nemzeti mozgalom fejlődését mutatta be 1848 — 1849 során. Magyar részről Arató Endre tanulmánya a kortársak véleményét, az európai forradalom balszárnyának az állásfoglalását összegezte a magyar forradalomról, Spira György tanulmánya (amely egészében megjelent a Kritika 1967. évi 2. számában) a magyar forradalom társadalmi tartalmát taglalta. A vita az egyes tanulmányok konkrét megtárgyalása kapcsán vetette fel a két forradalmi év számos kérdését. A megbeszélés során általában bizonyos közeledés mutatkozott a vitás álláspontok között. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a magyar forrada-