Századok – 1967

Krónika - A jogtudomány és a jogászképzés fejlődése a középkortól az 1848-as polgári forradalomig (Kovács Kálmán) 805

KRÓNIKA 805 lom polgári forradalom volt, s nemzetközi jelentősége igen nagy. Ugyaneak egyetértés mutatkozott a szlovák nemzeti mozgalom megítélésében, abban, hogy ez a mozgalom társadalmi követeléseiben haladó volt. Nem volt nézeteltérés a magyar kormány hibás nemzetiségi politikájának értékelésében, valamint abban, hogy e politika nem utolsósorban a szlovák nemzeti mozgalmat sújtotta. Erősen vitatott kérdés volt a polgári forradalom társadalmi, ill. másfelől nemzeti célkitűzéseinek egymáshoz való viszonya. Megoszlottak a vélemények abban a kérdésben is, vajon a fegyveres konfliktus idején a szlovák nemzeti mozgalom csatlakozása a Habsburgokhoz objektíve az ellenforradalom támogatását jelentette-e vagy sem. Sok kisebb jelentőségű kérdés megvitatására a nagy problémáknak szentelt jelentős idő miatt már nem került sor. Az eszmecserét tudományos színvonal, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának igénye jellemezte. A szomolányi megbeszélés szelleme és hangneme reményt kelthet arra, hogy ez a vita előbb-utóbb megnyugtató megoldásokra vezet. A JOGTUDOMÁNY ÉS A JOGÁSZKÉPZÉS FEJLŐDÉSE A KÖZÉPKORTÓL AZ 1848-AS POLGÁRI FORRADALOMIG (A IX. csehszlovák—magyar jogtörténeti konferencia, Smolenice, 1966. november 10—12.) A csehszlovák és a magyar jogtörténészek évenkénti tudományos találkozója ez idő szerint talán az egyetlen olyan jogtörténettudományi nemzetközi fórum, amelynek megtartására tervszerűen és rendszeresen sor kerül. Ezeken az eredetileg bilaterálisnak indult konferenciákon az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb számban vesznek részt más szocialista országok szakemberei is. A hangsúly természetesen a marxista jogtörténészek együttműködésein van, de fokozatosan bekapcsolódnak e munkába egyes nyugati államok jogtörténészei is, akik felismerik a tudományos kapcsolatok kölcsönös előnyeit, a hasonló témakörökben folytatott kutatások olykor eltérő eredményei egybevetésének, megvitatásának gyümölcsöző voltát. A nemzetközi együttműködés továbbfejlődésének jelentős állomása volt a IX. csehszlovák—magyar jogtörténettudományi konferencia, amely 1966 novemberében Smolenieén tartotta üléseit a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete, a pozsonyi Komensky Egyetem Jogi Kara és a Szlovák Történelmi Társulat együttes rendezésében. A tudományos tanácskozás időben egybeesett s bizonyos mértékben témáját tekintve is összekapcsolódott az Academia Istropolitana alapításának ötszázadik, valamint a nagyszombati egyetem jogi kara létesítésének háromszázadik évfordulójával. A lényegileg monotematikus konferencia központi témája a jogi kultúra, ezen belül a jogtudomány és a jogi oktatás, a jogászképzés fejlődésének vizsgálata volt az 1848-as polgári forradalomig. Az előre szétküldött referátumok időbelileg és tematikailag is a lehetőség szerint elhatároltan csoportosítva kerültek tárgyalásra, bár az átfedést természetszerűleg nem sikerülhetett elkerülni. Az első ülésen általában az 1777. évi Ratio educationis kibocsátásáig terjedő időszakkal foglalkozó előadásokat vitatták meg, a második ülésszak témáját főként a felvilágosodás eszméinek a jogi kultúrára gyakorolt hatása képezte, a harmadik napon pedig a jogi oktatás terén a XÍX. század első felében végbement változásokat elemezték szlovák, cseh, magyar, lengyel, jugoszláv, osztrák és német vonatkozásban egyaránt. — A háromnapos konferencia eredményeit az egyes témakörök vitaindító előadásain (K. Rebro, M. Vietor, L. Bianohi) kívül 29 írásbeli referátum és 33 jegyzőköny vilcg rögzített hozzászólás tartalmazza. Ez a hatalmas anyag a feudáliskori jogtudomány, a jogi gondolkodás és a jogászképzés különféle fejlődési formáinak és belső kapcsolatainak, egymásrahatásának feltárása terén igen érdekes, sok vonatkozásban új rész-elemzéseket, illetve átfogó értékeléseket ölel fel. A nagyszámú referátum ismertetésére, amelyeknek anyaga várhatóan nyomtatásban is napvilágot lát majd, nem térhetünk ki, hanem csupán mintegy jelzésszerűen utalunk arra, hogy az egyes üléseken milyen konkrét témák tárgyalására került sor. A fent említett első témakör vitáját bevezető előadásában K. Rebro professzor (Pozsony) az Academia Istropolitanával s ezzel összefüggésben a római jog magyarországi hatásával kapcsolatos kérdéseket foglalta össze, majd a nagyszombati jogi karnak a magyarországi jogtudomány fejlődésében elfoglalt szerepét, illetve az erre vonatkozó 23 Századok 1967/3—4