Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 753 Hazánkban a népesség átfogóbb vizsgálata a XVIII. században kezdődött. Osztályviszonyok tanulmányozására alkalmas anyagot nyújt az 1857. évi összeírás foglalkozási csoportosítása. 1869-től, a népszámlálások eredményeitől a népesség foglalkozási ágazati struktúráján át követni lehet a változásokat. Az Í890-es összeírás már olyan viszonyításokat és mutatószámokat is alkalmazott, amelyek a mai napig megmaradtak. A szerző részletesen ismerteti végül az 1960. évi népszámlálásban jelentkező új változásokat. — GYULAI FERENC: Megemlékezés Hunfalvy Jánosról c. írása a magyar statisztika egyik legjelentősebb munkásának állít emléket. Munkássága kiterjedt a statisztika, a földrajztudomány, szépirodalom és a történelemtudomány területére. A szepességi Hunsdorfer János 17 éves korában tanul meg magyarul, 22 éves korában bátyjával, Pállal nevét Hunfalvyra magyarosítja, és az 1848— 1849-es forradalomban részt vesz. Börtönben és nevelői évei alatt tudományosan dolgozik. A német nyelvterület földrajz- és statisztikai tudósait ismeri. Elméleti munkásságát kiegészíti a gyakorlattal. Felismeri az iparstatisztika jelentőségét. A polihisztori életmű egy része volt csupán Hunfalvynak a statisztika területén végzett munkája. — H. Kulturális és ismeretterjesztő folyóiratok ALFÖLD XVII. évf. (1966) 9. sz.: VARGA SÁNDOR A szép Szabóné címen teszi közzé egy 80 év feletti parasztházaspár magnetofonra mondott önéletrajzát: igen jellemző dokumentumát nemcsak egy életformának, hanem az elmúlt nyolc évtized, a visszaemlókezők tudatában többé-kevésbé társadalmilag is tipikusként tekinthető visszatükröződésének is. 10. sz.: STANISLAV ANDRZEJ SOCHACKI Útban hazafelé címen Kilián György életének utolsó heteire emlékezik, melyeket az 1943 nyarán a Magyarországra juttatás végett ejtőernyővel Lengyelországban, az ottani partizánok közé ledobott Kilián a lengyel partizánok között töltött, mielőtt Varsó felé indulva elesett volna a németekkel vívott harcban. — ABLONCZY LÁSZLÓ Horváth Árpád Debrecenben (1936 —1938) címen a kiváló haladó színházi rendezőnek a Csokonai Színház bérlőjeként Debrecen színházi életének megújítására tett kísérleteit ismerteti; jó példa ez a kor vidéki kultúrviszonyaira és bennük a haladó törekvések érvényesülésének útjában álló akadályokra, néhol brutális politikai agresszióra. 11. sz. — JUHÁSZ BÉLA: Számvetés tanulságokkal című tanulmánya a folyóirat 1 7 évét tekinti át, ismertetve bevezetésül a Horthy-kor debreceni folyóiratalapítási kísérleteit, majd az „Építünk" indulását 1950-ben (a folyóirat 1954-től veszi fel az Alföld címet). Ezután műfajonként tekinti át a folyóirat eredményeit: egészében igen jellemző és sokban tipikusnak tekinthető kép — a vidéki irodalmi kultúra felszabadulás utáni átalakulásáról és problémáiról. — V.\ JELENKOR. IX. évf. (1966) 11. sz. — KLANICZAY TIBOB: Szigetvár irodalmi öröksége című rövid beszéde hangsúlyozza, hogy a klasszikus színvonalú érett magyar költészet együtt született a magyar végvárak küzdelmeivel: közülük Eger és Szigetvár jelentősége a legnagyobb: nélkülük régebbi irodalmunkból éppen annak legnagyobb értéke hiányoznék, de a végvári harcok emléke sem élne ilyen elevenen és plasztikusan, ahogyan ma is él. — V. KORTÁRS X. évf. (1966) 10. sz. — VERES PÉTER Egy névtelen levélre címen egy, a Habsburgok „nemzetmentő" szerepét történetileg igazolni igyekvő névtelen „labanc" levélíróval vitázik. Amikor elhatárolja magát a kuruckodó, nemzetieskedő, mindjárt „árulót" kiáltó terrorizmustól, ugyanakkor nemet mond a körmönfontanmachiavellista Habsburg kozmopolita uralomra is, amely minden ún. uralkodói bölcsessége ellenére sem jutott el a nép nagykorúságának és történelem forrnál ó szerepének megértéséig, előkészítve ezzel 1918-as bukását. 11. sz. — LUKÁCS LAJOS: A népek nemzetközi- összefogásának úttörője címen egy magyar garibaldistának, a bolgár származású Dunyov Istvánnak állít emléket születésének 150. évfordulója alkalmából. A szabadságharc leverése után olasz emigrációba vonult s a Garibaldi oldalán vívott 1860. október 1-i volturnói csatában féllábát vesztett nemzeti radikális Dunyov nemcsak a Habsburg-dinasztiával kötött kiegyezést utasította el, hanem az olasz liberálisoknak és konzervatívoknak a Szavojai-házzal kötött szövetségét is, s kettős emigrációjában is mindvégig kitartott a Garibaldival való szolidaritás mellett. Ennek két szép levélbeli dokumentumát is közli a tanulmány. — VARGA JÓZSEF: Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen című memoárját ismerteti történelmi-politikai koncepciójának kibontakozása szempontjából. Politikai pályafutása során lelep-