Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 753 Hazánkban a népesség átfogóbb vizsgálata a XVIII. században kezdődött. Osztályvi­szonyok tanulmányozására alkalmas anya­got nyújt az 1857. évi összeírás foglalko­zási csoportosítása. 1869-től, a népszám­lálások eredményeitől a népesség foglal­kozási ágazati struktúráján át követni lehet a változásokat. Az Í890-es összeírás már olyan viszonyításokat és mutatószá­mokat is alkalmazott, amelyek a mai napig megmaradtak. A szerző részletesen ismerteti végül az 1960. évi népszámlálás­ban jelentkező új változásokat. — GYULAI FERENC: Megemlékezés Hunfalvy Jánosról c. írása a magyar statisztika egyik legje­lentősebb munkásának állít emléket. Mun­kássága kiterjedt a statisztika, a földrajz­tudomány, szépirodalom és a történelem­tudomány területére. A szepességi Huns­dorfer János 17 éves korában tanul meg magyarul, 22 éves korában bátyjával, Pállal nevét Hunfalvyra magyarosítja, és az 1848— 1849-es forradalomban részt vesz. Börtönben és nevelői évei alatt tudomá­nyosan dolgozik. A német nyelvterület földrajz- és statisztikai tudósait ismeri. Elméleti munkásságát kiegészíti a gyakor­lattal. Felismeri az iparstatisztika jelentő­ségét. A polihisztori életmű egy része volt csupán Hunfalvynak a statisztika területén végzett munkája. — H. Kulturális és ismeretterjesztő folyóiratok ALFÖLD XVII. évf. (1966) 9. sz.: VARGA SÁNDOR A szép Szabóné címen teszi közzé egy 80 év feletti parasztházaspár magne­tofonra mondott önéletrajzát: igen jellemző dokumentumát nemcsak egy életformának, hanem az elmúlt nyolc évtized, a vissza­emlókezők tudatában többé-kevésbé társa­dalmilag is tipikusként tekinthető vissza­tükröződésének is. 10. sz.: STANISLAV ANDRZEJ SOCHACKI Útban hazafelé címen Kilián György életé­nek utolsó heteire emlékezik, melyeket az 1943 nyarán a Magyarországra juttatás végett ejtőernyővel Lengyelországban, az ottani partizánok közé ledobott Kilián a lengyel partizánok között töltött, mielőtt Varsó felé indulva elesett volna a németek­kel vívott harcban. — ABLONCZY LÁSZLÓ Horváth Árpád Debrecenben (1936 —1938) címen a kiváló haladó színházi rendezőnek a Csokonai Színház bérlőjeként Debrecen színházi életének megújítására tett kísér­leteit ismerteti; jó példa ez a kor vidéki kultúrviszonyaira és bennük a haladó törekvések érvényesülésének útjában álló akadályokra, néhol brutális politikai agresszióra. 11. sz. — JUHÁSZ BÉLA: Számvetés tanulságokkal című tanulmánya a folyóirat 1 7 évét tekinti át, ismertetve bevezetésül a Horthy-kor debreceni folyóiratalapítási kísérleteit, majd az „Építünk" indulását 1950-ben (a folyóirat 1954-től veszi fel az Alföld címet). Ezután műfajonként tekinti át a folyóirat eredményeit: egészében igen jellemző és sokban tipikusnak tekinthető kép — a vidéki irodalmi kultúra felszaba­dulás utáni átalakulásáról és problémái­ról. — V.\ JELENKOR. IX. évf. (1966) 11. sz. — KLANICZAY TIBOB: Szigetvár irodalmi örök­sége című rövid beszéde hangsúlyozza, hogy a klasszikus színvonalú érett magyar költészet együtt született a magyar vég­várak küzdelmeivel: közülük Eger és Szigetvár jelentősége a legnagyobb: nélkü­lük régebbi irodalmunkból éppen annak legnagyobb értéke hiányoznék, de a vég­vári harcok emléke sem élne ilyen elevenen és plasztikusan, ahogyan ma is él. — V. KORTÁRS X. évf. (1966) 10. sz. — VERES PÉTER Egy névtelen levélre címen egy, a Habsburgok „nemzetmentő" szerepét tör­ténetileg igazolni igyekvő névtelen „labanc" levélíróval vitázik. Amikor elhatárolja magát a kuruckodó, nemzetieskedő, mind­járt „árulót" kiáltó terrorizmustól, ugyan­akkor nemet mond a körmönfontanmachia­vellista Habsburg kozmopolita uralomra is, amely minden ún. uralkodói bölcsessége ellenére sem jutott el a nép nagykorúságá­nak és történelem forrnál ó szerepének meg­értéséig, előkészítve ezzel 1918-as bukását. 11. sz. — LUKÁCS LAJOS: A népek nemzetközi- összefogásának úttörője címen egy magyar garibaldistának, a bolgár származású Dunyov Istvánnak állít emlé­ket születésének 150. évfordulója alkalmá­ból. A szabadságharc leverése után olasz emigrációba vonult s a Garibaldi oldalán vívott 1860. október 1-i volturnói csatában féllábát vesztett nemzeti radikális Dunyov nemcsak a Habsburg-dinasztiával kötött kiegyezést utasította el, hanem az olasz liberálisoknak és konzervatívoknak a Szavojai-házzal kötött szövetségét is, s kettős emigrációjában is mindvégig kitar­tott a Garibaldival való szolidaritás mel­lett. Ennek két szép levélbeli dokumentu­mát is közli a tanulmány. — VARGA JÓZSEF: Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen című memoárját ismerteti történelmi-politikai koncepciójának kibontakozása szempont­jából. Politikai pályafutása során lelep-

Next

/
Thumbnails
Contents