Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

752 FOLYÓI R ATSZEMLE GYULA: Magyar törzsnevek a baskíroknál c. tanulmányában az újabb hazai és külföldi irodalom, valamint saját kutatásai alapján a baskíroknál az eddig ismert két magyar törzsnév mellett még négy újabbat mutat ki, s ehhez ötödiknek még hozzá lehet venni a Gyula törzsnevet. Mindezek alapján az ugor őshaza után feltételez egy baskiriai őshazát is a Volga nyugati partján, ahol a magyarok a törzsnevek által lokalizált helyen a volgai bolgárok törzsszövetségében éltek. Innen a magyarság nagyobb része a IX. század első harmadában vonulhatott következő őshazájába, Dentü-Mogyerbe. A törökök kipcsaki ágához tartozó baskirok nyugat-szibériai hazájukból a IX. század után szivároghattak be a Magna Hungáriától keletre eső területre. Az itt maradt magyarok később összeolvadtak velük. A XIII. században azonban, Julianus barát látogatása idején még magyarul beszéltek. A magyarnyelvűség a mongol korban szűnt meg, de hogy pontosan mikor, arra vonatkozólag semmi támpontunk nincs. — B. PEDAGÓGIAI SZEMLE. 1966. XVI. évf. 5. sz. — BAKOS JÓZSEF: Comenius Tirociniuma. Comenius egy, az írás-olvasás oktatásával foglalkozó tanulmányának pedagógiai módszertani elemzését adja a mű Prágában található kézirata alapján. 6. sz. — BERNÁTH JÓZSEF: Adalékok a népi kollégiumi mozgalom történetéhez. A tanulmány bevezetőben megállapítja, hogy a népi kollégiumi mozgalom 1946 nyarán a népi származású fiatalok továbbtanulása szociális feltételeinek megteremtése végett jött létre a MKP és a Nemzeti Parasztpárt valamint a Györffy Kollégium kezdeményezése alapján, lényeges állami támogatás nélkül, az említett baloldali politikai szervezetek anyagi erőire épülve. A résztvevők visszaemlékezései és korabeli sajtóanyag alapján áttekinti a mozgalom szervezeti fejlődésót. Különös figyelmet fordít a NÉKOSz haladó külföldi ifjúsági mozgalmakkal való kapcsolataira. 7 — 8. sz. — BIHARI MÓR: Teszársz Kálmán, a magyar szocialista szakszervezeti tanítómozgalom megszervezője. Teszársz Kálmán (1882 —1952) a szociáldemokrata párt jelentős középkádere volt, a pedagógusok között vegzett mozgalmi szervezőmunka irányítója. Politikailag a párt centrumához tartozott. — BAJKÓ MÁTYÁS: A zayugróci reformtanterv pozsonyi előzményei. A pozsonyi evangélikus líceum 1842-ben készített haladó polgári szellemű tantervének létrejöttét vizsgálja. A reformtantervet azért nevezik zayugróci tantervnek, mert a reformpártoló professzorok hangadójuk, Zay Károly zayugróci birtokán dolgozták ki a javaslatot. A tanulmány elemzi a pozsonyi líceum korábbi tanterveit, amelyekben már megjelennek polgári követelések is. — MÓRA MAGDA: Oktatási viszonyok Fejér megyében az 1840-es években. A megye népoktatási helyzetének adatgazdag ismertetését adja a Székesfehérvári Állami Levéltár anyaga alapján. — BERECZ JÁNOS: Pedagógiai gondolatok Erdélyi János műveiben. Négy vonatkozásban vizsgálja Erdélyi munkásságának pedagógiai jellegű eleme't. Méltatja útinaplójának megfigyeléseit külföldi iskolák állapotáról külföldi oktatási viszonyokról. Esztétikai és kritikai műveit boncolgatva, rámutat arra, hogy Erdélyi az irodalmi művek közönségre tett hatását pedagógiailag releváns viszonylatban, mint közerkölcsformáló hatást is számításba vette. Erdélyi filozófiai műveit elemezve a tanulmány kifejti, hogy Erdélyi a pedagógia és a filozófia viszonyát lényegében az elmélet és gyakorlat viszonya sajátos esetének tekintette, a pedagógiát a filozófiai elmélet gyakorlati megvalósulásaként vizsgálta. Végül tüzetesen tárgyalja Erdélyinek a Sárospataki Főiskola háromszáz éves fennállása alkalmából 1860-ban kiadott Emlékkönyvben kifejtett pedagógia-elméleti gondolatait, s megállapítja, hogy azokban erős hegeli hatás érvényesült. 9. sz. — MERÉNYI LÁSZLÓ — RHÉDEY JÓZSEF: A felnőttoktatás története Szabolcs-Szatmárban a felszabadulás utáni első évtizedben. A Szabolcs-Szatmár megyei iskolaügy 1945 utáni fejlődésének egyik legfontosabb eredménye a felnőttoktatás volt. Ez kezdetben, 1945 —46-ban analfabéta tanfolyamokon, majd az általános és a középiskola keretei között folyó oktatásban történt. A tanulmány a megyei tanács művelődési osztályának irataira támaszkodik. — Sz. STATISZTIKAI SZEMLE. 44. évf. (1966) 8 — 9. sz. — KÓKAY GYÖRGY: A politikai aritmetika magyarországi történetéhez c. tanulmánya Rát Mátyásnak, mint a magyar statisztikai irodalom úttörőjének munkásságával foglalkozik. Újságírói tevékenysége során megjelent demográfiai jellegű írásaiban megtalálhatók a politikai aritmetika nyomai. Ilyen irányú ismereteit Göttingában szerezte. Rát is azok közé tartozott, akik határozottan megálltak II. József követésének útján. Munkásságát Bécsben rossz szemmel nézték. „Rát patriotizmusának antifeudális tartalma nem talált támogatásra az 1790-es évek nemesi nacionalizmusa idején sem." 10. sz. — MIKES GÁBOR: A foglalkozási struktúra vizsgálatának módjai c. írása áttekintést ad a vizsgálatok történetéről.