Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 751 tikus voltában, a nyugatos européer magyarságeszmény kiépítésében, a germán „völkisch" és a magyar népi egyidejű visszautasításában véli megtalálni a német politikai és szellemi behatolás ellenszerét. A népiesek ideológusai — Szabó Dezső, Németh László, Féja Géza — „faji pszichénk" kiteljesítéséhez, a kelet-európai rokonnépek összefogásához, a népi kultúra eltemetett kincseinek feltárásához menekülnek ugyanezen veszély elől. 4. sz. SÁNDOR PÁL: AZ idős Schelling és a fiatal Engels c. filozófiatörténeti tanulmányában gazdag életrajzi és filozófiai anyag felhasználásával egyrészt újból hangsúlyozza Schelling jakobinus észelméletnek megfelelő természetfilozófiájának pozitív vonásait, másfelől szembeszáll azzal a közkeletű filozófiatörténeti felfogással, amely áz idős Schellinget Hegel ellenlábasának tekinti, és kiemeli filozófiájának irracionalizmusa ellenére is haladó funkcióját. A forradalmi demokrata ifjúhegeliánus Engels ebben a filozófiában csak a Hegel-ellenességet látta — ezért fordult szembe vele. Ekkor még nem vette észre, hogy a Schellingi „pozitív" filozófia már az új, a fejlődésben levő, a termelőerők és a termelési viszonyok antagonisztikus ellentmondásával küszködő társadalom valóságát tükrözi vissza, anélkül, hogy e társadalom két alapvető osztálya közül bármelyik osztálytörekvéseit vállalni tudná. — B. MAGYAR NYELVŐR. "XC. évf. (1966) 3. sz. — INCZEFI GÉZA: A történeti földrajzi nevek lokalizálása c. cikkében a lokalizálás legfontosabb eszközeiként a levéltárakban, múzeumokban található történeti térképeket és vázrajzokat, a szövegkörnyezet gondos elemzését és a részletes terepmunkát jelöli meg, értékesítvén a mintegy félmillió holdnyi terület történeti neveinek meghatározása során szerzett gazdag tapasztalatait és kifinomult módszereit. - B. MAGYAR TUDOMÁNY. 1966. Új folyam XI. köt.. 11. sz. — VAS-ZOLTÁN PÉTER: önálló ,,politikai tudomány" vagy komplex társadalomtudományi kutatások. Á tudományok modern fejlődése egyre nagyobb mértékben szükségessé teszi interdiszciplináris stúdiumok, több hagyományos tudományág működését egybefogó komplex tudományágak kialakulását. Ennek a tudományfejlődési tendenciának érvényesülését a szocialista országokban gátolják bizonyos tudományszervezési merevségek, valamint a marxista tudományelmélet kidolgozatlansága, s ennek megfelelően, a tudományok marxista szemléletű osztályozásának bizonytalansága. A fent említett tudományfejlődési tendencia szükségessé teszi a magyar tudományos életben is a politikai tudománynak, mint a jogtudomány, közgazdaságtan, szociológia, hadtudomány, történettudomány módszerei komplex koordinálást lehetővé tevő interdiszciplináris stúdiumnak létrehozását. — POLINSZKY KÁROLY: Emlékezés Varga Józsefre ( 1891 —1956 ) c. cikke a kémiai technológia magyar úttörőjéről szól. — ERDEI FERENC Molnár Erik 1894—1966 címen az elhunyt tudós pályaképét rajzolja meg. — Sz. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ. XV. évf. (1966) 2. sz. — PROKOJ?P MÁRIA: Az egyetemi várkápolna XV. szdfadi freskói című tanulmánya a feltáráskor előkerült freskótöredékek leltárát és elemzését adva rekonstruálja a freskók programját, s megállapítja, hogy ez a gótika általánös európai gondolkodásmódját követi és megoldásában szorosan az itáliai trecento gyakorlatához kapcsolódik. — PÁL ENDRE: Suri Benedek kelyhe című tanulmánya a középkori magyar gótikus ötvösség e legértékesebb darabját írja le és elemzi igen alaposan, művészi és technikai szempontból egyaránt. Kimutatja, hogy a kehely alaposan feltételezhetőleg erdélyi magyar ötvös munkája: ezt bekarcolt magyar szótöredékek és székely-magyar rovásírásnak is feltételezhető jelek is sejtetik. — BÁLINT ZOLTÁN a megszállt Belgrádban jótékony céllal 1918 őszén rendezett magyar képzőművészeti kiállításról emlékezik meg: itt számos haladó, modern művész képe is kiállításra került, jól érzékeltetve a korszak hazai progresszív művészi törekvéseit. — ARADI NÓRA: Néhány 1919-es plakátunk nemzetközi vonatkozásairól gazdagon illusztrált tanulmánya a plakátok nemzetközi, főleg német művészettel való analógiáit elemezve rámutat a XX. század új ikonográfiái és ikonologiai problémáinak feldolgozatlanságára: egyes modern szimbólumok és kifejezési formák általános művészi jelentkezésére különböző, de hasonló gazdasági társadalmi viszonyok között élő országokban, s e szempontból az 1920 körüli, a történeti és művészi problémák rendkívül magasfökíi koncentrációjával jellemzett nemzetközi forradalmi plakátanyag és grafika jelentőségére a modern művészet útjának tanulmányozása szempontjából. — A szám Felvinozy Takáts Zoltán és Ybl Ervin nekrológja mellett 1964 magyar művészettörténeti szakirodalmának bibliográfiáját közli. — V. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. LXVIII. évf. (1966) 1. sz. — NÉMETH