Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 749 dalibb Karel Sabina. A cseh haladó erők álláspontja a szlovák politikai mozgalmakkal szemben változó s ellentétes volt. A második részben a cseh szerző Táncsics, Jókai és Eötvös állásfoglalását vizsgálja. — H. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. LXX. óvf. 1966. 3-4. sz. -JFJ. HORVÁTH JÁNOS: P. mester és műve. 2. közlemény. A tanulmány, ellentétben Szilágyi Lóránd ismert koncepciójával, nem Péter esztergomi kanonokot, hanem Péter győri püspököt tartja Anonymusnak. Véleményét a Qesta ideológiájának ős po'itikai célzásainak elemzésével támasztja alá. Kimutatja, hogy eszmei alapja II. András birtokadományozási politikájának, az „új berendezkedés"-nek ideológiai igazolása volt. Ebből kiindulva feltételezi, hogy a Gesta szerzője csak II. Andráshoz közelálló ember lehetett. Ez a feltevés már azért is kétségbevonja az esztergomi kanonok szerzőségét, mivel János esztegomi érsek II. András birtokadományozásainak legerősebb . ellenzője volt, nem valószínű tehát, hogy közvetlen környezetében született volna egy olyan mű, amely ezt a politikát óhajtotta propagálni. A szerző ezekkel a körülményekkel magyarázza azt, hogy Anonymus nem nevezte meg állását, csak egykori notariusi rangját említette. Az erősen politizáló gestaíró a tanulmány szerint a viharos korban biztonságosnak látta inkognitóban maradni. — HOPP LAJOS: A Mikeshagyomány a XVIII. század végi nemzeti irodalmi mozgalomban. A tanulmány tisztázza Mikes Leveleskönyve Magyarországra kerülésének és 1794-és magyarországi kiadásának körülményeit. Kifejti, hogy Mikes müvének megjelentetése a magyar irodalmi nyelv megteremtéséért küzdő nemesi nemzeti mozgalom tevékenységének része volt, amely tudatosan ápolta a Rákóczi-felkelés hagyományait. — LTJKÁCSY SÁNDOR: Petőfi és Gäbet. A tanulmány Petőfinek egy, a francia forradalom eseményeiről készített kronológiai jegyzetét veszi beható vizsgálat alá. A francia forradalommal foglalkozó XIX. század eleji irodalom historiográfiai áttekintése után arra a következtetésre jut, hogy Petőfi a kronológiai jegyzeteket Cabet: Histoire populaire de la Révolution française című munkája alapján készítette. Cabet műve azok közé a francia forradalmat tárgyaló művek közé tartozik, amelyek az 1830 júliusi forradalom hatása alatt újra felfedezték a korábban csupán rágalommal emlegetett jakobinusok értékeit. A munkában egyébként már megjelennek Cabet későbbi kommunisztikus nézeteinek körvonalai. A tanulmány kimutatja, hogy Petőfi Cabet könyvét 1846-ban olvasta, s annak jelentős része volt a költő ekkor bekövetkezett radikális irányú fordulatában. — RIGÓ LÁSZLÓ: Salamon Ferenc nemzeti irodalomeszménye. A tanulmány megállapítja, hogy Salamon Ferenc esztétikai koncepciója irodalmi vetülete volt a Kemény Zsigmond által kidolgozott konzervatív nemesi polgárosodás koncepciónak. Salamon eszményítő irodalomszemlélete, a magyar nemzeti egyéniség normatív igényű megfogalmazásának következménye — amelyet a nemzeti irodalom elé állít — Kemény politikáját szolgálta. A tanulmány kimutatja, hogy Salamon erősen hatott a későbbi konzervatív irodalomszemlélet számos elemének, elsősorban az általánosan elfogadottá vált Arany-képnek kialakulására. — DIÓSZEGI ANDRÁS: A tragikus Mikszáth. A tanulmány elveti a közkeletű irodalomtörténeti felfogást, amely Mikszáthot a kritikai realisták közé sorolja. Véleménye szerint Mikszáth művészetének társadalmi talaja a kapitalista világ, s azon belül külöriösen a torz magyar kapitalizmus mélyreható válságának felismerése, a szembefordulás ezzel a kapitalizmussal, ugyanakkor azonban mély szkepszis minden pozitív megoldás iránt. Ezért művészetének egy nagy korszakában az iróniát választja megoldást jelentő írói magatartásaként. Ekkor írja a Beszterce ostromát, a Szent Péter esernyőjét és az Uj Zrínyiászt. A társadalmi válság felismerésében való fokozott elmélyülés s a magyar történelem tanulmányozása kora liberális történetírói: Acsády, Takáts Sándor alapján, valamint Dosztojevszkij hatása alatt feladja ironikus látásmódját. Művészetében átveszi az irónia helyét a magyar történelem tragikusszkeptikus látása. Uj felfogása szerint a magyar történelmi uralkodó osztály bűnei oly mértékben determinálják, megfertőzik a jelent, hogy ez minden értelmes, hasznos társadalmi cselekvést lehetetlenné tesz. Ennek árnyékában élő alakjai képtelenek a cselekvésre, hamleti s még inkább oblomovi figurákká válnak (pl. Buttler János a Különös házasságban). E korszak reprezentatív alkotásai a Különös házasság, a Noszty fiú esete Tóth Marival és a Fekete város. — PÓR PÉTER: Szcntessy Gyula: A századforduló ízlésválságához és stílusváltásához. A századvég egy jelentéktelen költőjének példáján mutatja be a tanulmány a népnemzeti iskola felbomlását és a dekadens költészet elemeinek behatolását a korabeli magyar költészet alsóbb színvonalú régióiba. — MÁRTINKÓ ANDRÁS: Hogyan szűnt meg a győri Hazánk. A Hazánk című győri lap (megjelent 1847-ben) jelentőségét az adta, hogy teret