Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 745 mint a külső és belső források arányának behatóbb elemzését. Ezt a hiányt kívánja áthidalnia jelen munka, midőn a fenti kérdést egymásutáni három periódusban (1867 — 1873, 1873 — 1900 és 1900—1914) vizsgálja. Megállapítja, hogy ebben a periódusban a mezőgazdaság termelési értéke háromszorosára, az iparé tizennégyszeresóre nőtt, az évenkénti növekedés tehát a kiegyezéstől a világháborúig a mezőgazdaságban 2,6, az iparban 11,2%-ot tett ki. Elsősorban a termelés ugrásszerű növekedése képezte az alapját a nemzeti jövedelem négy ós félszeres emelkedésének, ami az egyes periódusokban 3,7; 3,9 ill. 2,9%-os évi ütemnek felelt meg. Az utóbbi számok a növekedés lassúbbodását jelzik a századforduló után, s arra vallanak, hogy a magyar gazdasági fejlődés a XIX. század utolsó negyedében volt a legrohamosabb. A szerzők megállapítják azt is, hogy a nemzeti jövedelem vázolt emelkedéséhez szükséges beruházások 60%-a belső erőforrásokból származott, és a külföldi tőke igénybevétele 40%-os arányban történt. A szakaszon belül az első tíz évben a külföldi beruházások az összes befektetésnek több mint felét biztosították, a századforduló után viszont ezek összege negyedére zsugorodott. — SÁGVÁRI ÁGNES Népfront és proletárdiktatúra c. cikkében a magyar népi demokrácia történetében 1947 — 48 folyamán végbement fordulattal foglalkozik, és adalékokat kíván nyújtani ahhoz a vitához, mely egy ideje a történészek körében a társadalmi polarizáció jellegéről, abban a nemzetközi tényezők szerepéről, valamint a dogmatizmus hatásának kezdeteiről és annak társadalmi és elméleti alapjairól folyik. A szerző megállapítja, hogy az Egyesült Államok által a háború befejezése óta egyre fokozott provokatív politika, melyről nyilvánvalóvá vált, hogy nem átmeneti, hanem megfontolt és előkészített lépések sorozata, tette időszerűvé a belső osztályharc menetének meggyorsítását, az 1945 — 46-ban a párt által kidolgozott elképzelések módosítását és új stratégia kidolgozását. A nemzetközi események, a Truman-elv meghirdetése és a Marshallterv felmerülése jutott kifejezésre az az 1947-es választás után kibontakozott kormányválságban. Polarizáció indult meg a Kisgazda és a Szociáldemokrata Pártban, a belső harcok során azonban a baloldali szárnyak kerültek fölénybe 1947 utolsó hónapjaiban. Ugyanakkor az imperializmus nemzetközi támadása szükségszerűvé tette a demokrácia erőinek megszilárdítását és szervezettebbé tételét, ami a Tájékoztató Iroda felállításában jutott kifejezésre. Az imperialista támadás hatására vált szükségessé a népi demokratikus átalakítás ütemének gyorsítása, az összehangolt cselekvés fontossága, az azonos célok hangsúlyozása. Ez viszont háttérbe szorította a szocializmus építésének népi demokratikus vonásait és az egyes Országok sajátos fejlődéséből és helyzetéből eredő ütembeli eltérés követelményét. A forszírozott ütem betartására és formai egységre is törekvő kommunista pártok és a széles tömegek között ebből eredően keletkezett bizonyos distancia. Ehhez elméletileg alapot nyújtott a Tájékoztató Iroda 1947-i konferenciája is, melyen Zsdanov —• ellenótben Gomulka álláspontjával — az antifasiszta szövetségi rendszer leolvadásával, a volt szövetségesek jelentős részének az amerikaellenes, antiimperialista harctól való távolmaradásával számolt, s ezek közé sorolta a szociáldemokrata vezetők nagy részót is, kiket az imperializmus ügynökeiként bélyegzett meg. így kérdésessé tette az elmúlt évtized legfontosabb eredményét, a szociáldemokrata baloldal kikristályosodását és a vele való együttműködés lehetőségét. Ugyanakkor a konferencián a népfront további sorsát illetően is két vonal jelentkezett, a Gomulka által képviselt „lengyel út", mely a pártkoalíció keretében kívánta a további fejlődést, és a Kardelj által védett „jugoszláv lit", ami a többi pártok kikapcsolása mellett a tömegek alulról történő szervezését tekintette egyedül elfogadható metódusnak. Ha az utóbbi meg is felelt Jugoszlávia történelmi fejlődésének, ennek általánosítása nem volt lehetséges. A magyar párt vonalában egyelőre ingadozás, a nemzetközi helyzet további éleződésével kapcsolatban és a Jugoszláv Kommunista Pártot elítélő határozat eredményeként 1948 tavaszán pedig élesebb törés következett be. Az imperializmus 1947-i támadása tehát egyfelől felgyorsította a szocialista fejlődést és elősegítette a szocialista erők tömörülését, másfelől viszont megakadályozta a szocialista forradalomhoz vezető út új formáinak funkcionálását és ezek elméleti átalánosítását. — A Szemle rovat közli NAGY LÁSZLÓ válaszát R. Várkonyi Ágnes Módszertani megjegyzések c. cikkére, ahol a szerző fenntartja korábbi nézetét arra vonatkozóan, hogy a haza fogalma máj1 a Bocskai-féle harc kezdetén, a nemesség csatlakozása előtt felmerült. — TÖMÖRY MÁRTA Vita dr. Paulinyi Oszkár ,,Termelés és vállalkozás a selmeci bányagazdaságban a XVI. század derekán" című monográfiájáról a MTA Történettudományi Intézet feudáliskori magyar osztályán, 1965. február 5-én tartott vitáját ismerteti. — K. - O. VILÁGTÖRTÉNET 1966. 11. sz. — A dokumentációs cikkek és a könyvszemle