Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYOIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Történettudományi folyóiratok HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK. 13. évf. (1966) 3. sz. MTJNK KÁROLY: A szocialista hadseregek kialakításának néhány kérdéséről. A szocialista hadsereg politikai irányítási struktúrájának alapelveit tisztázza, elsősorban a Vörös Hadsereg politikai irányítása kiépülésének történeti tapasztalatai alapján, főleg Frunze műveire támaszkodva. Megállapítja, hogy a szocialista hadseregek legfőbb politikai irányítását a párt központi vezetősége végzi, a hadseregben döntő fontosságú ezen irányítás szervezetének, a hadsereg pártszervezeteinek és a politikai tiszt-apparátusnak kiépítése, s végül, hogy a hadsereg pártszervezeteinek szoros kapcsolatot kell fenntartania a területi párt- és állami szervekkel. — KT;RT SCHÜTZLE : A Német Nemzeti Néphadsereg a Varsói Szerződés hű tagja. Ismerteti a Német Demokratikus Köztársaság hadseregének létrejöttét és szervezeti fejlődését, szoros összefüggésben az adott időszak politikai eseményeivel. — SZANATI JÓZSEF: A tábori tüzérség fejlődése az első világháborúban. Elemzi a tüzérség technikai fejlődését az első világháború idején, az első világháborúban résztvevő / egyes hadseregek tüzérséggel való felszereltségét, és ennek során bemutatja, hogy a tüzérség az első világháború során segédfegyvernemből önálló fegyvernemmé fejlődött. A tanulmány második része behatóan elemzi a tüzérség harcban való alkalmazásának, a tűzvezetés módozatainak fejlődését a háború folyamán. — BENDE LAJOS: A mohácsi csata. A tanulmány mondanivalójának gerince a csata helyének tisztázására vonatkozó koncepció. Szerző szerint Földvár község, amelynek közelében a csata lezajlott, Papp László véleményétől és ásatásainak eredményétől eltérően a mohácsi síkság délkeleti sarkában, a buziglicai erdőtől Majs felé menő út mentén, a domb alatt volt. Ezt a feltevést a tanulmány krónikák, elsősorban Brodarics alapján valamint bő oklevél-adatok kai bizonyítja. Megvizsgálja a munka a csatában résztvett török és magyar csapatok 19* számarányát, és megállapítja, hogy feltehetően hetvenezer török katona állt szemben harminckilencezer magyarral. A továbbiakban részletesen elemzi a csata lefolyását, rekonstruálja mindkét fél haditervét, hadserege felállítását. — NAGY GÁBOR: Emlékeim a magyar néphadsereg születéséről (Visszaemlékezés). A szerző az 1945. február 20-án a perecsényi fogolytáborban megalakult 17/2-es zászlóalj, majd a demokratikus magyar hadsereg hatodik hadosztálya kötelékében szolgált nevelőtiszti beosztásban. Érdekes adalékokat közöl a demokratikus hadseregben folyó politikai-nevelő, agitációs-propaganda, valamint pártmunkáról. Mint részvevő, emlékei alapján ismerteti а МКР Első Katonai Konferenciájának lefolyását 1945 nyarán; ez az értekezlet jelölte ki a hadseregbenfolyó kommunista politikai munka irányelveit. — KALMÁR JÁNOS: A budai vár feltárásának fegyverrégészeti leletanyaga. A XV—XVII. századból származó leletanyag elsősorban magyar és török eredetű fegyvereket tartalmaz, melyeket a szerző részletesen ismertet. — ELŐD IMRE—BUGYI BAÍAZS: Adatok a magyar katonai röntgenológia történetéhez. A röntgen-átvilágítás magyarországi katonai alkalmazása első előfordulásainak adatait gyűjti össze az első világháború befejezéséig tartó időszakra vonatkozóan. — NAGY LÁSZLÓ: Megjegyzések ,,A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai" című tervtanulmány I. részéhez. A közlemény az idézett tervtanulmány néhány pontatlan megfogalmazását bírálja. Érint néhány lényeges elvi kérdést: kétségesnek tekinti A. N. Szaharov egy 1964-ben a Voproszi Isztorii-ben írt cikke alapján azt, a tervtanulmány által elfogadott nézetet, hogy Magyarországon és általában Kelet-Európában a XVI—XVII. század még nem a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszaka volt, hanem későfeudalizmusnak tekinthető. Bírálja továbbá a tervtanulmánynak a magyar függetlenségi harcok értékelésével kapcsolatos álláspontját, hogy ti. a magyar