Századok – 1967

Történeti irodalom - Vecsés község 175 éves. Vecsés község története 1786–1961 (Ism. Selmeci László–Schwartz Mária) 742

742 TÖRTÉNETI IRODALOM VECSÉS KÖZSÉG 175 ÉVES. VECSÉS KÖZSÉG TÖRTÉNETE 1786-1961 Szerk. Hetényi Rezső / (Vecsés. Községi Tanács. Budapest, Akadémiai Nyomda. 1962. 191 I.) Egy, a fővároshoz közel fekvő, annak hatása alatt fejlődő falu történetét ismerheti meg Hetényi Rezső és Lakatos Ernő tanulmányából az olvasó. Amunka első része 1950-igfoglalkozik a község történetével. Vecsés község 1345-ben szerepel először oklevélben, ekkor már temploma is van, de egy 1323-as oklevélből máiismert a Wecherchi családnév, mint birtoktulajdonos neve, s mivel feltehetően a tulajdonos a nevét a birtoktestről kapta, a falu meglétével már korábban is számolhatunk. A falunak, elpusztulásáig, amely feltehetően Buda 1541-es ostroma után következett be, több tulajdonosa volt, és igen sokszor cserélt gazdát. 1786-ban került sor a falu újratelepítésére, amikor Ecserről, Maglódról, Soroksárról, Dunaharasztiról, Taksonyból és Nagykovácsiból 50 család (ebből 29 német) települt be. A szerzők fényt derítenek a betelepülés körülményeire, majd a falu társadalmát elemzik. 1840-től a Belga Bank bérli a falut, s belterjesebb gazdálkodásra ösztönzi a falu népességét. A század 80-as éveiben lejátszódó mezőgazdasági válság hatására a már addigra felaprózódott telkeken élő népesség teljesen áttér a zöldség- és gyümölcstermesztésre, ós a fővárosban jó felvevő piacra talál. A gazdasági fejlődés rajza mellett elénk tárul a helyi politikai ós társadalmi élet képe: az SzDP és KMP helyi szerveinek megalakulása és harcuk; megismerjük a Tanácsköztársaság helyi szerveinek vezetőit és tagjait. Megtudjuk, hogy a falu népessége a két világháború között 3000 erdélyi menekülttel szaporodik, akik — mint sokan régebbi lakosok közül is — nagyrészt a fővárosban találnak munkát. így Vecsés, zöldségellátó centrum szerepe mellett, munkás peremváros jellegét is magára ölti. Ez a társadalmi többrétűség mutatkozik meg a két világháború között működő többféle társadalmi egyesület, kör szerepében is. A felszabadulás utáni időkből megismerjük a helyi Nemzeti Bizottság szerepét, a földosztást, a ki- és betelepítési akciókat s azok hatását a falu fejlődésére. A második rósz „Vecsés története a tanácsválasztástól napjainkig" címet viseli. Egy rövid, összefoglaló fejezettel kezdődik, amelyből nagyon szépen elónk tárul, hogy a szocializmus alapjainak ierakása helyi viszonylatban, egy falu viszonylatában, milyen konkrét intézkedésekkel történik. Az ezt követő fejezetek felmérik, hogy a helyi ipari és mezőgazdasági üzemek, politikai, közigazgatási ós kulturális szervek stb. milyen munkát fejtettek ki az utóbbi tíz év alatt; majd a helybeli veteránok megemlékezései következnek a helyi munkásmozgalom történetéről, a község felszabadulásáról. , t Az értékes és hasznos kiadvány érdemeinek hangsúlyozása mellett a falusi osztályharc ábrázolásában, a gazdasági és társadalmi struktúra alakulásának rajzában helyenként még több-kevesebb hézagot észlelünk. Ez valószínűleg összefügg a rendelkezésre álló forrásanyag egyenetlenségével, amelyet csak az országos történet problematikájával szorosabb összefüggésbe hozott vizsgálat küszöbölhet ki. A munka népszerűsítő jellege megkövetelné bizonyos történeti fogalmak s idegen elnevezések megmagyarázását. Ugyanakkor nem követelmény itt a község felszabadulás utáni történetében a helyi szervek majd összes dolgozóinak névsor szerinti felsorolása. Mindent egybevetve: szükség van ilyen jellegű munkákra; a Vecsósi Tanács példáját, reméljük, még sok más községünk helyi vezetősége követni fogja. SELMECI LÁSZLÓ—SCHWARTZ MÁRTA