Századok – 1967
Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. III. köt. (Ism. Varga István) 739
728 TÖRTÉNETI IRODALOM 739 A kötet — és eddigelé a sorozat — egyetlen művészettörténeti tanulmánya, Marosi Ernő „A hazai művészettörténetírás romantikus korszaka" c. dolgozata érdekes tudománytörténeti témát dolgoz fel. Anyaga bővebb címénél, mert nem csupán az 1840-es évek táján kibontakozó hazai romantikus művészettörténeti szemlélettel, Henszlmann, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris ós mások nézeteivel és munkásságával foglalkozik — összehasonlítva azt a korabeli európai tudományos színvonallal. Egyben bemutatja a XIX. század második felében Magyarországon elvégzett restaurálási, műemlékvédelmi munkát, Storno Ferenc, Steindl Imre és Schulek Frigyes tevékenységét, valamint a munkájukat irányító megfontolásokat, alapelveket is. A Sectio Historica VII. kötete tájékoztató munkájának hasznosságát csak növeli, hogy a tudományos élettel foglalkozó rovata beszámolót tartalmaz az egyetem történeti tanszékeinek 1957 — 62. évi munkásságáról. Emellett László Gyula „Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön" (1961), Elekes Lajos „Rendiség és központosítás a feudális államokban. Problémák a kérdés keleteurópai vonatkozásainak kutatásában, különös tekintettel a XV. századi Magyarország viszonyaira" (1962), Pölöskei Ferenc „A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása 1909—1910" (1963), Zsigmond László „A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezői 1918 —1923" (1961), valamint Kis Aladár „Magyarország külpolitikája a második világháború előestéjén" (1963) e. munkákról közöl a kötet ismertetéseket. (A cikkek ós a recenziók nyelve — kivéve Honfi József dolgozatát és az 1957—62-es évek munkáiról készült orosz nyelvű beszámolót — német.) Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a Sectio Historica szerkesztősége (titkára: Diószegi István) hasznos, nemzetközi viszonylatban is jelentős informatív munkát végez azzal, hogy a budapesti tudományegyetemen folyó történeti kutatómunka termékeit évről-évre jólszerkesztett évkönyv formájában a testvér- és rokonintézmények számára is hozzáférhetővé teszi. UBBÁN ALADÁB BUDAPEST TÖRTÉNETÉNEK BIBLIOGRÁFIÁJA. III. KÖT. — BIBLIOGRAPHIA HISTÓRIÁÉ CIVITATIS ВUDAPESTINENSIS. TOM. III. 1686-1950. GAZDASÁG. - RES OECONOMICAE ([Kiad. a] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye. Főszerk. Zoltán József. Szerk. Berza László. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 1964. 639, 1 1.) A Szabó Ervin Könyvtár 1963-ban kezdte meg a főváros történeti irodalmát összefoglaló bibliográfiai sorozat kiadását, amelynek soron következő kötete Budapest gazdasági élete feltárásához kíván vezérfonalat nyújtani. A kötet 15.592 címleírást tartalmaz s ezt az anyagot a gazdasági élet fő ágai (ipar; mezőgazdaság; kereskedelem; pénz- ós hitelügy; közlekedés) szerint csoportosítja. E fő fejezeteket egy általános rósz előzi meg, amely a gazdasági élet egészére vonatkozó irodalmat regisztrálja. Mind az előző, mind a jelen kötettel kapcsolatban ki kell emelnünk a rendkívüli adatgazdagságot, valamint azt, hogy a címanyag igen tekintélyes részét annotációk kísérik, amelyek az egyes tételeket illetően további tartalmi útbaigazítást nyújtanak. Igen hasznos, hogy a bibliográfia feltünteti a Szabó Ervin-könyvtári jelzetet is, olyan önálló kiadványok esetében, amelyek a Könyvtárban megvannak. A szép kiállítású kötetben az eligazodás a mutatók megjelenéséig a szakrendsz (a tartalomjegyzék) alapján lehetséges. Az anyagnak a fentiek szerinti nagy tematik tagolásához nem férhet kétség, s ezért a tájékozódáshoz elégséges alap, némely tekint ben azonban a bibliográfia használata még sem problémamentes. Elsőként azt a körii.ményt említenénk, hogy a rendezés során az azonos tárgyú címanyag nerú feltótlenül került azonos szakcsoportba. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztők az anyagot tematikai szempontok szerint kívánták rendezni, do e közben óhatatlanul kínálkozott az a lehetőség is, hogy bizonyos anyagrészeket merőben formális jegyek alapján alakítsanak ki. így a Címtárak gyűjtőnév alá került címek egy részénél: pl. az általános gazdasági, vagy az általános ipari, ill. az általános kereskedelmi címtáraknál a „címtár" formai jellege azonos vagy majdnem egybe esik a tematikai ismérvekkel is, s így a besorolás nyilvánvalóan helyes, viszont az általános rész címtárai közé kereskedelmi-kereskedői
