Századok – 1967
Tanulmányok - Gonda Imre: A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában 37
62 G0NDA IMRE adat tehát az, hogy kidolgozzák a számára szükséges utasításokat. Ehhez pedig kívánatos volna, hogy a német birodalmi kancellár megállapítsa azt a minimális és maximális programot, amely e tárgyalások vezérfonalául szolgálhat.5 0 A továbbiak teljesebb megvilágítása kedvéért itt kell megjegyeznünk azt, hogy a Monarchia súlyos helyzetének erőteljes hangsúlyozása és ismétlése a német kormánnyal folytatott tárgyalások visszatérő szólama lett. E szólam komolyságát erősen csökkentette, hogy Németországban sok tekintetben a Monarchiáénál is rosszabb volt a helyzet. Hohenlohe, a Monarchia berlini nagykövete, egyik jelentésében meg is jegyzi, hogy a Monarchia panaszai egyre kevésbé találnak hitelre a német vezetőkörökben, sőt az a veszély is fennáll, hogy a békekötés siettetéséért s az esetleg rosszabb békefeltételek bekövetkezéséért esetleg szintén majd a Monarchiának kell bizonyos felelősséget vállalnia, ami fölösleges volna.51 Ebből is nyilvánvalónak látszik, hogy a Czerninék által festett sötét gazdasági helyzetképnek bizonyos értelemben az előzetes felmentvény szerepét is kellett játszania a Monarchia minden későbbi békelépése számára. A németek, ill. Bethmann Hollweg kancellár, majd pedig v. Stumm alállamtitkár részéről Czernin expozéjának fogadtatása tartózkodó volt, amire jellemző, hogy a Monarchia gazdasági helyzetének problémáira egyik sem találta szükségesnek visszatérni. Ehelyett a kancellár azonnal kijelentette, hogy Elzász-Lotharingia átadásáról — ami a franciák részéről még mindig a Németországhoz való viszony feltétele — szó sem lehet. Németországnak viszont vissza kell kapnia gyarmati birtokait, s amíg ez megtörténik, zálognak tekinti — elsősorban Angliával szemben — Franciaország és Belgium megszállt területeit. Ilyen körülmények között tehát az osztrák-magyar kormány bizalmi emberének teljesen tartózkodóan kell viselkednie, mert az oroszországi zavarok és a tengeralattjáró-háború sikerei oly mértékben gyengíthetik az Entente-ot, hogy esetleg ők maguk tesznek javaslatot a központi hatalmaknak. Utóbbiak tehát Franciaországgal szemben sem köthetik meg előre a kezüket. Ami végül is Németország minimális hadicélját illeti, úgy megemlíthető, hogy Elszász és Lotharingia egyes részeinek kicserélése a Longwy—briey-i érclelőhelyre — lehetséges. Ezzel szemben Longwy—Briey megszerzése a csereterület átadása nélkül a maximális hadicélok közé tartozik. A kancellár szavaihoz csatlakozó v. Stumm államtitkár a franciákkal való — igen elővigyázatos — érintkezés felvétele mellett nyilatkozva kijelentette, hogy a német katonaság az adott helyzetben oly optimistán ítéli meg Anglia hamaros térdrekényszerítésének kilátásait, hogy mérsékelt békefeltételek keresztülvitelére aligha lehet számítani. Ha e szigorúan meghatározott eljárási szabályzattal szembeállítjuk Habsburg Károlynak a 8 nappal később, március 24-én írott említett levelét Sixtushoz, amelyben Elzász-Lotharingia visszacsatolását Franciaországhoz s Belgium helyreállítását minden feltétel nélkül jogosnak ismeri el, és keresztülviteléhez közreműködését is kilátásba helyezi, akkor az osztrák-magyar kormány március 16-i tárgyalásainak szövetségesi ,,őszinteségé"-re a németekkel szemben — enyhén szólva — árnyék borul. 50 Aufzeichung über eine am 16. März 1917 unter dem Vorsitze S. E. des K. u. K. Ministers des Aeussern O. Gr. Czernin stattgehabte Besprechung. — OL. Filmtár W. 405. H. H. St. A. P. A. Geheim XLVII/3-18. Karton rot 504. 51 OL. Filmtár W. 406. H. H. St, A. P. A. Geheim XLVII/13. Karton rot 524. Berlin, den 31. März 1917. No. 48/P-B.
