Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

690 FRIEDRICH WEITENDORF jezésre jut a termelőerők fejlődése és az emberi munka szerepe az őstársadalomban. A tantervben megadott fogalom, „az őstársadalom termelőerői" csak a lényeges fogalom­tartalom ilyetén jellemzése által tisztázható. Harmadszor azért használunk történelmi fogalmakat, hogy értékelhessünk és ítéleteket mondhassunk. Ez az eset akkor is, ha a tanításban még nem tisztázhattuk kielégítő mértékben a fogalom tartalmát, a fogalom terminusát azonban már használ­nunk kell, hogy a történelmi eseményekből és jelenségekből a helyes ítéleteket levonhas­suk. így az 5. osztályban az ókori Kelet első osztálytársadalmának tárgyalásánál már használjuk a „kizsákmányolás" fogalmat anélkül, hogy tudományos egzaktsággal már tisztázhatnánk. Használjuk ezt a fogalmat, hogy a parasztok és rabszolgák életmódját, a papok és parasztok, kézművesek és rabszolgák közti viszonyt, az eltéréseket az emberek­nek az őstársadalomban folytatott életmódjától helyesen értékelhessük. A kizsákmányo­lás fogalmát magát — mint politikai-gazdasági kategóriát — csak felsőbb osztályokban tisztázhatjuk, amikor egy sor kizsákmányolási viszonyt, kizsákmányolásformát, kizsák­mányolásmódszert stb. már értékeltünk, összefoglaltunk és mint a kizsákmányolás fo­galom ismertetőjeleit az antagonisztikus osztálytársadalomban már általánosítottunk. Ezt a fokot a jelenlegi történelemtanítás során legtöbbnyire nem érjük el, úgyhogy a tanulók a 10. osztályban a kizsákmányolás fogalmat sokszor formálisan használják, anél­kül, hogy lényegét megismerték volna. Ennek következménye, hogy például a jelenlegi nyugat-német viszonyok jellemzésénél megrekednek külső jelenségeknél, és nem ragad­ják meg a nyugat-németországi tőkés kizsákmányolás lényegét. Ugyanez a helyzet az osztály, állam, termelési viszonyok és más alapfogalmak tekintetében. Negyedszer a fogalmak közti logikai vonatkozásokat csak ítéletek által tudatosít­hatjuk a tanulókban. így például az őstársadalomban használt kőszerszámok és kő­eszközök fogalma az ókori Keleten használt eke, kerék és kocsi fogalma közti logikai vonat­kozást azáltal mutatjuk be, hogy kifejezésre juttatjuk, a termelés mily hatalmas fokozá­sát, a termelőerők mily nagy fejlődését lehetett ökrök által vontatott vasélű ekével, kerék és kocsi felhasználásával elérni. A tanulók az olyan fogalmakkal mint második és harmadik munkamegosztás nem fognak tudni mit kezdeni, ha ezeket a fogalmakat nem kötjük össze az árutermelés fogalommal, és hogyha nem tudatosítjuk a tanulókban — megfelelő értékelés által — az így elért nagy társadalmi haladást. A fogalomrendszer sok-sok olyan ítéletből tevődik össze, mint: „A rabszolgatartó állam az uralkodó osz­tály hatalmi eszköze. . ." A tanítási folyamatban ismeretszerzést, fogalmi általánosítást és differenciálást Ítélet és fogalom már jellemzett viszonya értelmében mint egységet kell tekintenünk. A történelmi ismeretszerzés folyamata lényege szerint a történelmi fejlődésmenetek törvényszerűségeinek megismerése érdekében történő fokozatos fogalmi általánosítások, differenciálások folyamata. A fogalomalkotás funkciója az oktatás során tárgyalt tör­ténelmi tények fogalmi általánosításában, szintetizálásában és differenciálásában áll. A fogalomalkotás az ismeretszerzés magva. ítélet és fogalom közti különleges vonatkozás adódik a történelemtanításban képzet- ós. fogalomalkotás közti viszonyból az ismeretszerzés folyamatában. Csaknem minden történelmi metodikában hangsúlyozzák, hogy a történelmi események ós jelen­ségek legnagyobbrészt nem észlelhetők közvetlenül, s ezért ezeket az oktatásban úgy kell reprodukálni, hogy a tanulók történelmi képzeteket és ismereteket nyerjenek, amelyek­ből történelmi megismeréseket nyerhetnek. A történelmi tényeknek ez a reprodukciója rendszerint a tanár szavával történik, amelyet képek, hanglemezek, modellek, tárgyi és írásbeli források valamint leírások támogatnak. Itt számunkra döntő, hogy ezekbe a reprodukciókba, habár kivétel nélkül ítéletek formájában történnek, már előzőleg nyert megismeréseket és előzőleg már egy bizonyos fokig tisztázott fogalmakat kell történelmi képzetek létesítésébe bevonni, ami által minden történelmi képzet már kezdettől fogva viszonylag magas absztrakciós és általánosító fokot nyer. Másrészt a reprodukciókat már úgy kell hangsúlyozni és a lényegesre orientálni, hogy a képzetalkotás által az illető tör­ténelmi események és jelenségek lényeges elemeinek és összefüggéseinek fogalmi absztra­hálása és általánosítása megkönnyíttessék és a tanulók a lényegest tükröző történelmi is­mereteket és felismeréseket szerezhessenek. Képzet és fogalomalkotás tehát az ismeretszerzés folyamatossága által szoros összeköttetésben állnak egymással. Míg a képzetalkotásban a történelemtanításban az egyes történelmi tények dús palettáját hangsúlyozzuk ós a képzetelemeket ítéletekben fűzzük egybe, a fogalomalkotás által az egyes történelmi tényeket történelmi-logikai kapcsolatba hozzuk a társadalmi fejlődés általánosságával és törvényszerű történelmi összefüggésekbe soroljuk be. Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogalomalkotásba

Next

/
Thumbnails
Contents