Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

690 FRIEDRICH WEITENDORF jezésre jut a termelőerők fejlődése és az emberi munka szerepe az őstársadalomban. A tantervben megadott fogalom, „az őstársadalom termelőerői" csak a lényeges fogalomtartalom ilyetén jellemzése által tisztázható. Harmadszor azért használunk történelmi fogalmakat, hogy értékelhessünk és ítéleteket mondhassunk. Ez az eset akkor is, ha a tanításban még nem tisztázhattuk kielégítő mértékben a fogalom tartalmát, a fogalom terminusát azonban már használnunk kell, hogy a történelmi eseményekből és jelenségekből a helyes ítéleteket levonhassuk. így az 5. osztályban az ókori Kelet első osztálytársadalmának tárgyalásánál már használjuk a „kizsákmányolás" fogalmat anélkül, hogy tudományos egzaktsággal már tisztázhatnánk. Használjuk ezt a fogalmat, hogy a parasztok és rabszolgák életmódját, a papok és parasztok, kézművesek és rabszolgák közti viszonyt, az eltéréseket az embereknek az őstársadalomban folytatott életmódjától helyesen értékelhessük. A kizsákmányolás fogalmát magát — mint politikai-gazdasági kategóriát — csak felsőbb osztályokban tisztázhatjuk, amikor egy sor kizsákmányolási viszonyt, kizsákmányolásformát, kizsákmányolásmódszert stb. már értékeltünk, összefoglaltunk és mint a kizsákmányolás fogalom ismertetőjeleit az antagonisztikus osztálytársadalomban már általánosítottunk. Ezt a fokot a jelenlegi történelemtanítás során legtöbbnyire nem érjük el, úgyhogy a tanulók a 10. osztályban a kizsákmányolás fogalmat sokszor formálisan használják, anélkül, hogy lényegét megismerték volna. Ennek következménye, hogy például a jelenlegi nyugat-német viszonyok jellemzésénél megrekednek külső jelenségeknél, és nem ragadják meg a nyugat-németországi tőkés kizsákmányolás lényegét. Ugyanez a helyzet az osztály, állam, termelési viszonyok és más alapfogalmak tekintetében. Negyedszer a fogalmak közti logikai vonatkozásokat csak ítéletek által tudatosíthatjuk a tanulókban. így például az őstársadalomban használt kőszerszámok és kőeszközök fogalma az ókori Keleten használt eke, kerék és kocsi fogalma közti logikai vonatkozást azáltal mutatjuk be, hogy kifejezésre juttatjuk, a termelés mily hatalmas fokozását, a termelőerők mily nagy fejlődését lehetett ökrök által vontatott vasélű ekével, kerék és kocsi felhasználásával elérni. A tanulók az olyan fogalmakkal mint második és harmadik munkamegosztás nem fognak tudni mit kezdeni, ha ezeket a fogalmakat nem kötjük össze az árutermelés fogalommal, és hogyha nem tudatosítjuk a tanulókban — megfelelő értékelés által — az így elért nagy társadalmi haladást. A fogalomrendszer sok-sok olyan ítéletből tevődik össze, mint: „A rabszolgatartó állam az uralkodó osztály hatalmi eszköze. . ." A tanítási folyamatban ismeretszerzést, fogalmi általánosítást és differenciálást Ítélet és fogalom már jellemzett viszonya értelmében mint egységet kell tekintenünk. A történelmi ismeretszerzés folyamata lényege szerint a történelmi fejlődésmenetek törvényszerűségeinek megismerése érdekében történő fokozatos fogalmi általánosítások, differenciálások folyamata. A fogalomalkotás funkciója az oktatás során tárgyalt történelmi tények fogalmi általánosításában, szintetizálásában és differenciálásában áll. A fogalomalkotás az ismeretszerzés magva. ítélet és fogalom közti különleges vonatkozás adódik a történelemtanításban képzet- ós. fogalomalkotás közti viszonyból az ismeretszerzés folyamatában. Csaknem minden történelmi metodikában hangsúlyozzák, hogy a történelmi események ós jelenségek legnagyobbrészt nem észlelhetők közvetlenül, s ezért ezeket az oktatásban úgy kell reprodukálni, hogy a tanulók történelmi képzeteket és ismereteket nyerjenek, amelyekből történelmi megismeréseket nyerhetnek. A történelmi tényeknek ez a reprodukciója rendszerint a tanár szavával történik, amelyet képek, hanglemezek, modellek, tárgyi és írásbeli források valamint leírások támogatnak. Itt számunkra döntő, hogy ezekbe a reprodukciókba, habár kivétel nélkül ítéletek formájában történnek, már előzőleg nyert megismeréseket és előzőleg már egy bizonyos fokig tisztázott fogalmakat kell történelmi képzetek létesítésébe bevonni, ami által minden történelmi képzet már kezdettől fogva viszonylag magas absztrakciós és általánosító fokot nyer. Másrészt a reprodukciókat már úgy kell hangsúlyozni és a lényegesre orientálni, hogy a képzetalkotás által az illető történelmi események és jelenségek lényeges elemeinek és összefüggéseinek fogalmi absztrahálása és általánosítása megkönnyíttessék és a tanulók a lényegest tükröző történelmi ismereteket és felismeréseket szerezhessenek. Képzet és fogalomalkotás tehát az ismeretszerzés folyamatossága által szoros összeköttetésben állnak egymással. Míg a képzetalkotásban a történelemtanításban az egyes történelmi tények dús palettáját hangsúlyozzuk ós a képzetelemeket ítéletekben fűzzük egybe, a fogalomalkotás által az egyes történelmi tényeket történelmi-logikai kapcsolatba hozzuk a társadalmi fejlődés általánosságával és törvényszerű történelmi összefüggésekbe soroljuk be. Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogalomalkotásba