Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

TÖRTÉNELMI FOGALMAK ALKOTÁSA 691 mindig csak bizonyos, a történelmi tényeknek a történelmi megismerés számára lényeges elemeit vonjuk be. Hogy a tanulóknál ne keletkezzék a történelmi képzetkincs elszegényesedésé, ezért mindig arra kell figyelnünk, hogy a történelmi képzetek és az alapjukon végzett fogalmi általánosítások mindig szoros kölcsönhatásban maradjanak, és hogy a fogalmi általánosítás után mindig visszakapcsoljanak a képzetszerűen és fogalmilag, tehát megismerésszerűen megragadott konkrét történelmi tényekhez. A fogalmi általánosítás segítségével lehetségessé vált, hogy a konkrét történelmi események és jelenségek lényegébe, törvényszerű összefüggéseikbe mélyebben behatoljunk; ennek a történelmi képzetek gazdagodásához és ezzel a történelmi történés mélyebb átéléséhez is kell elvezetnie. Éppen a konkrétnek és az absztraktnak ezen kapcsolatábanréjlenek a történelemben nagy lehetőségek a tanulók ideológiailag megalapozott, emocionális befolyásolására. Igy a Spartacus-felkelés pártos, erősen emocionálisan hatásos értékelésénél nagy jelentőségű, hogy a tanulók már előzőleg egyrészt eleven képzeteket nyerjenek arról, milyen volt a rabszolgák élete és munkája a Római Birodalomban, milyen nehéz volt a sorsuké, másrészt megismerjék a rabszolgaság lényegét, főként a rabszolgatartó állam szerepét a rabszolgák elnyomásában és kizsákmányolásában, hogy mind eleven képzeteik legyenek a rabszolgáknak Spartacus vezetése alatt vívott hősi harcáról, mind ennek a rabszolgafelkelésnek az okairól és az osztályharcban bírt jelentőségéről. Ezekből a fejtegetésekből adótlik, hogy a történelemtanításban történelmi elemzés és szintézis kölcsönhatásának különös figyelmet kell szentelnünk. A megismerési folyamatnál a történelemtanításban állandóan végbe kell mennie az átmenetnek valamely az oktatásban újonnan tárgyalt történelmi jelenség első analízisétől ama kölcsönös vonatkozások szintéziséhez, amely vonatkozásokban más, a tanulók által már ismert történelmi jelenségekkel állnak, s ezzel az illető történelmi jelenségek mélyebb analíziséhez és azok lényeges ismertetőjegyeinek fogalmi absztrakciójához és általánosításához. A történelemtanításban ennek a logikai összefüggésnek nem kielégítő figyelembevétele oda vezet, hogy a fogalmilag absztraktot, a törvényszerű történelmi összefüggéseket és a fejlődéstörvényeket magukat tükröző általánost a történelmi folyamatok konkrétumától elválasztjuk. Ez az elválasztás lényeges oka annak, hogy a tanulók nem tudnak a fogalmakkal operálni és nem rendelkeznek még azzal a készséggel, hogy ezeket további történelmi jelenségek és folyamatok analíziséhez alkalmazzák. Történelemtanításunk egyik hiányossága még mindig abban áll, hogy sokszor nem munkáljuk ki a gondolkodásban a tanulókkal együtt a történelmi összefüggéseket, hanem ezeket a tanár mint fogalmi absztrakciókat és általánosításokat éppen úgy közvetíti nekik, mint a konkrét történelmi tényeket. így azután a tanulók történelmi ismeretei kevésbé önálló gondolkodás eredményei, mint inkább emlékezetbeli elsajátítás. „A helyes analízis. . . átstrukturáláshoz. . . vezet. Az egésznek ez az átstrukturálása, az egész elemzés által nyert új komponenseinek új korrelációja azonban szintézis. És éppen úgy, mint az analízis a szintézis által, a szintézis az analízis által történik, amely a részeket, elemeket vagy tulajdonságokat kölcsönös összefüggésükben ragadja meg."8 Ez a dialektikus viszony a fogalomalkotásnál mindig újból megjelenik. Mintegy a logikai vonatkozások alfája és ómegája a megismerési rendszeren belül. így a jobbágytelek fogalmának, mint a feudális kizsákmányolás központjának tisztázása feltételezi, hogy a tanulók a franciaországi feudalizmus keletkezésének és kibontakozásának tárgyalásánál már tisztában legyenek azzal, hogy a jobbágyság fogalmán a feudális termelési viszonyok mint a feudális úr és a jobbágyparaszt közti függőségi ós kizsákmányolási viszony értendő. A jobbágyság fogalom tisztázása viszont feltételezi, hogy a tanulók megértették a feudális nagybirtok és a hűbériség keletkezését ós tudják, hogy a feudális urak hatalmában állt, hogy a jobbágyparasztokát robotmunkára és járulékok szolgáltatására kényszerítsék. Mindezeket a fogalmakat e tekintetben jellemző történelmi jelenségek elemzéséből kell nyerni. Ugyanakkor valamely fogalom tisztázása egy másiknak tisztázásán épül fel, és a maga részéről a másik fogalom differenciálásához és általánosításához járul hozzá. A jobbágytelek fogalma és az olyan fogalmak közt, mint jobbágyság, jobbágyparasztok, szabad parasztok, feudális urak, nagybirtok, hűbériség, feudális állam, logikus vonatkozások vannak épp úgy,mint a jobbágytelek fogalma és az olyan fogalmak közt, mint a robotszolgáltatás ill. robotmunka és a parasztok járulékkötelezettsége közt, melyeket ismét a feudális járulék fogalmába lehet összefoglalni. Mivel ezeket a logikai vonatkozásokat eddig túl kevéssé vettük figyelembe, a 6. osztályban a történelemtanításban csak kevés esetben sikerült a tanulókat annak tuda-• S. L. Rubinstein: Das Denken und die Wege seiner Erforschung (A gondolkodás és kutatásának útjai). Berlin. 1901. 31. 1.