Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál 665
SZERKESZTŐSÉGI MUNKA AZ INDULÓ SZÁZADOKNÁL 671 menyének második része csak október 11—12-én, Finály Henrik rövid beszámolója az apulumi ásatásokról csak október 20. körül érkezett a szerkesztőségbe, s ezután kerülhetett a nyomdába.57 S azt olvasva, hogy a november 3-i választmányi ülésen Thaly már „bemutatja a Századok éppen akkor megjelent II., azaz októberi hármas (?) füzetét",58 kissé meglepődünk a szerkesztői munka gyorsaságán s a nyomdai átfutási idő rövidségén. Az első füzetek e gyakorlata, amely szerint a megjelenési hónap utolsó hetéig beérkező kéziratokat megjelentették a nyomás alatt levő számban, s a következő hónap elején a szám már az olvasó kezében volt (kimutathatóan így volt ez nemcsak az ,októberi, hanem a novemberi, decemberi számokkal is), többször megbosszulta magát a sok nyomdahibában. Ismeretes, hogy az ötvenes, de különösen a hatvanas években milyen ugrásszerűen fellendült a hazai nyomdaipar.5 9 Jelzi ezt nem csak a vidéki nyomdák rendkívül gyors szaporodása, s gyakran a fővárosi üzemeket is meghaladó teljesítménye, hanem a nyomdászüzemek belső szervezettségének növekedése is.60 A szervezettség javulása természetesen igen lecsökkentette az átfutási időt is.6 1 A Századokat „ívenként az első javítással (azaz egy »házi korrigálással«) együtt 19 forintért" Emich Gusztáv üzemében nyomták.6 2 (A nyomtatási ár megfelel a korabeli átlagos költségnek. A Történelmi Tár XIII. kötetének [1867] íveit 20 forintért rtyomták, s ugyanennyit fizetett az Akadémia a Monumenták és a Rákóczi-tár nyomtatásáért is.)63 Emich ellenzéki napilapokat, tudományos hetilapokat már évek óta nagy számban adott ki, illetve nyomtatott. Korszerű üzemének nyilván nem kis résszé volt abban, hogy a Századok nyomdai munkálatai alig haladták meg az egy hónapot.6 4 Sajnos a korabeli Századok egy nyomdába adott kéziratát, korrektúráját sem ismerjük, s így csak következtetni tudunk a nyomdahibák okaira. Érdekes adalékot nyújt ehhez Ipolyi egyik cikkének, az első (júliusi) számban megjelent Magyar Okmányérdekességek ("I. rész) története. Ipolyi küld egy kusza írású, rosszul fogalmazott kéziratot, melyben Thaly „az észrevétlenül hagyott pongyolaságokat" átírja.65 így a nyomdász már egy javított, nehezen olvasható kéziratot kap, a „nonagesimo" helyett így könnyen ,,nonogerimo"-t, az „obligonis" helyett ,,obligátis"-t szed, „azután" helyett ,,azóta"-t.66 A szedést követő első levonatot a nyomdai korrektor javította,6 7 akinek —mint egy korabeli nyomdász írta — „amúgy is annyi a dolga, hogy mindent csak nagyjából végezhet".6 8 A tördeltet csak a szerkesztő olvasta, a szerzők csak egyes esetekben. Mivel rövid időn belül vissza kellett adni a korrektúrákat nyomásra, könnyen elképzelhető, hogy a szerkesztő össze sem hasonlította " Iratok 8. 57 Iratok 10., 12. TM Századok, 1867 nov. 305. 1. 50 OL. Belügyminisztérium Levéltára Általános iratok. 1867 — III. — 16/a. Az ország nyomdáit összeírják 1867 nyarán, s jelentést kérnek tőlük. 00 Vö. Berkesi István: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár, 1900. 12. 1. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár. 1896. 102. 1. el Vö. Csűrös Ferenc: A debreceni városi nyomda története. Debrecen, é. n. (1911). 285. 1. "Iratok 1. " Az MTA Történelmi Bizottmányának költségvetése 1867. MTAKK. Történelmi Bizottmány iratai. 26/1867. 13.1. " OL. Abszolutizmuskori Levéltár. Helytartótanács elnökségi iratok. Pest-Budán megjelenő újságoknak Előfizetői számok szerinti kimutatása. 1866. 6983. ein. IV'. В. 519. 15 Iratok 2., OL. Thaly-cs. Ivt. Levelezés. Ipolyi Arnold — Thaly Kálmán 1867. okt. 12. Uo. •'Iratok 1. '•Magyar Sajtó, 1864. dec. 5. 1302. 1.; uo. 1864. dec. 21. 1364. 1. Alap hasábjain zajló vita a sajtóhibákról a korabeli sajtóviszonyok igen sok — a szerkesztőségi munkával, nyomdász bérezéssel, nyelvtudási hiányosságokkal kapcsolatos — kérdését felveti.
