Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál 665
SZERKESZTŐSÉGI MUNKA AZ INDULÓ SZÁZADOKNÁL 669 káját, az csak a szerző személyére való tekintettel vállalja el.3 8 A szerkesztő szemrehányására pedig, hogy ui. eddig nem küldött kéziratot a Századoknak, Fabó — s szavai talán az általános helyzetet is jellemzik — így válaszol: „Azon megjegyzésén kezdem, hogy eddig folyóiratunk számára munkát nem küldöttem. Ne csudálkozzék, kedves jó lélek ! rajta. Sajtó alatt levő Okmánytárammal s a következő kötetekre való gyűjtéssel, Monumentáim számára egy, több kötetre terjedendő munka másolásával annyira el vagyok foglalva, hogy nekem a szó szoros értelmében egy szabad órám sincsen."39 Pedig a Századok a korabeli viszonyokat tekintve nem is fizetett rosszul. Az ívenkénti 20 forint meghaladta a Történelmi Bizottmány kiadványainak általában 15 forintos4 0 honoráriumát, nem is szólva azokról a gyakran szinte nevetségesen csekély összegekről (6—7 Ft.), melyeket az egyéni nyomdász-kiadók fizettek egy-egy történelmi munka íveiért.41 A cikkek elkészülésének fékje másrészt magában a korabeli történetírói munka viszonyaiban rejlett. Igaz, az ötvenes években megnyíló nemesi levéltárak gazdag forrásanyagot kínáltak a kutátóknak,4 2 s egy-egy szorgalmasabb történetbúvár többszáz oklevélmásolattal is rendelkezett.43 A történeti események rekonstruálásához azonban gyakran kellett más családok levéltári anyagát is átnézni, felkutatni, hol vannak e levéltárak, majd időt szakítani az odautazáshoz. Szabó Károly írja egyik Thalyhoz intézett levelében, hogy a Kendefyek levéltárát pl. a család élő tagjai „mint a sárkányok oly féltékenyen őrizték a legújabb időkig", s mikor hozzáférhetőnek látszott, akkor derül ki, hogy a levéltár nem is Erdélyben — ahogy addig tudta —, hanem a Hátszeg vidékén van.44 Előfordultak még olyan apró kellemetlenségek is, hogy a nyári kutatóidőben, amikor utazásait végezhette a történész, a nemesi család vagy a családfő éppen nyaralt, nem volt otthon, ezért a munkát halasztani kellett.4 3 Nem volt egyszerű a könyvtári anyaghoz férni sem. Az Egyetemi Könyvtár és az Akadémia könyvtára ezekben az években rohamosan fejlődtek, forgalmuk növekedett, s bennük a fővárosi kutatók majd minden fontosabb kiadványt megtalálhattak.48 A vidékiek helyzete azonban összehasonlíthatatlanul nehezebb volt. Noha Hunfalvy Pál az Akadémia könyvtárából a levelező tagoknak megküldte a kért könyveket,4 7 s egy-egy nagyobb vidéki magánkönyvtár könyvállománya sem becsülhető le, mégis a korabeli levelezésekben igen sűrűn olvas" OL Thaly-cs. lvt. Levelezés. Fabó András — Thaly Kálmán 1867. okt. 7. Ismertetése Horváth Mihály kisebb történeti munkáiról Garády néven a Századok 1867 novemberi (291—305. 1.),decemberi (891—408. 1.) sz.-ban jelent meg. "Uo. Fabó itt nyilván az 1869-ben megjelent ,,A magyar és erdélyországi mindkét vallású Evangélikusok okmánytóra" I. köt., és az 1861—73 között folyamatosan megjelenő „Monuinenta Evangelicorum Aug. conf. in Hungaria historica" köteteinek munkálataira utal. A szerkesztő e téren adódó nehézségeire vö. Somogyi Sándor: Gyulai Pál levelezése. Bpest. 1962. 512. 1. MTAKK. Történelmi Bizottmány iratai 26/1867. 13, 1. 41 A kiadónál nem volt szabott ár. Az igen alacsony ív-áraknak — mai átszámításuk után — mégis gyakran az az oka (Szilágyi Sándor: Erdély története- 60 ív: 400 ft. — ívenként 6,66 ft. 11. Várkonyi Ágnes: i. m. 351.1.), hogy a kiadók 24 ív felett nem fizettek a szerzőknek. (Márki Sándor: Adatgyűjtemény Thaly Kálmán életéhez. MTAKK. Történelem 4r-314.) A kérdésre még: R. Várkonyi Ágnes: i. m. 47. 1. " R. Várkonyi Ágnes: i. m. 44. 1. 13 Nagy Imre 1868-ig összegyűjtött oklevélmásolatairól (és oklevelekről) a következő kimutatást adja: „Árpádkori mintegy 50—60 Ánjoukori mintegy 420 Zsigmondkori mintegy ' 450 Hunyady kori mintegy 440 Jagelló kori mintegy 180 Habsburg kori mintegy 540 OL. Thaly-cs. lvt. Levelezés Nagy Imre — Thaly Kálmán 1868. márc. 10. " OL. Thaly.-es. lvt. Levelezés. Szabó Károly — Thaly Kálmán 1867. nov. 13., dec. 4. "Thaly Kálmán — Ráth Károly 1867. júl. 25. MTAKK. Ráth Károly levelezése II. köt. " Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849—1875. Bpest. 1957. 464.1. "Szilágyi Sándor — Pesty Frigyes 1800. máj. 6. OSzKK. Levelestár.
