Századok – 1967
Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602
VÁLTOZÁSOK A KORMÁNYPÁRT PARLAMENTI KÉPVISELETÉNEK ÖSSZETÉTELÉBEN 617 birtokosok végleg kihullottak a pártból. Különböző árnyalatú jobboldaliakat (gr. Festetics D., gr. Károlyi V., Vay testvérek), valamint az agráresoport két oszlopos tagját, Törley Bálintot, Beniczki Elemért találjuk közöttük. A középbirtokos képviselők száma 9 fővel emelkedett. A 38-ból 18 új képviselő, akik nagyobbrészt a tehetősebb rétegekből kerültek ki: 10-en 500 kh. feletti földbirtokkal rendelkeztek. A politikai életben eddig nem igen töltöttek be jelentősebb funkciót, inkább vármegyei notabilitások, akik a törvényhatóságokban és helyi agrár jellegű csoportosulásokban, szervezetekben végzett agilis munkájukkal hívták fel magukra a figyelmet. Hadd ragadjunk ki egy jellegzetes figurát: Dr. Csorba Sándor, régi nemesi család sarja, aki elvégezvén a jogot és a gazdasági akadémiát, évi 2891 aranykorona jövedelmet biztosító 646 kh. családi birtokán, valamint 187 kh. bérletén gazdálkodott. Somogy megye közéletének ismert személyisége: tagja a megye törvényhatósági bizottságának, alelnöke az Alsódunántúli M.ezőgazdasági Hitelszövetkezetnek és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara közgazdasági tagozatának, elnöke a marcali kerület MÉP szervezetének. Országosan ismert neve csupán Borbély Györgynek volt, aki politikai pályáját Tisza István Munkapártjában kezdte, majd 1919-^pen a szolnoki ellenforradalmi szervezkedésben folytatta. 1919 után — mint annyian mások — ő is visszavonult 648 kh-as birtokára és gazdálkodott, míg Gömbös 1933-ban Szolnok vm. főispáni székébe emelte. Nem véletlen, hogy az egész gárdából csupán ő rendelkezik komolyabb nagytőkés kapcsolatokkal: igazgatósági tagja a keresztény burzsoázia legnagyobb vállalatai közé számító Péti Nitrogénműtrágya Rt.-nek és a vele kapcsolatban álló Nitrokémia Rt.-nek. A Gömbös előretörése és kormányzása idején bejutott intranzigens szélsőjobboldali középbirtokosok érzékeny veszteséget szenvedtek Mocsáry Dániel és Mecsér András kényszerű távozásával. Bobory Gy., Csicsery-Rónay I., Jurcsek В., Kölcsey I., Krúdy F., Marton B. stb. változatlanul а МЕР listáján kerültek be a parlamentbe, befolyásuk azonban korántsem volt olyan jelentős, mint a gömbösi érában. Az egész kategórián belül a jobboldal aránya kb. 60%-ról kb. 45%-ra esett, s az új képviselők közül csupán négyen számíthatók ide: Borbély Györgyön kívül Mocsáry Ödön, Németh Andor és gr. Pálffy József. A. mezőgazdasági érdekképviseleti vezetők gárdája majdnem teljesen kicserélődött. Feltűnő, hogy az agrártőkéhez fűződő kapcsolataik összezsugorodtak, s Derne Aladáron, az Országos Földhitelintézet vezérigazgatóján kívül mást nem is említhetünk ebben a vonatkozásban. Az új képviselők közül különös figyelmet érdemel Piukovich József, az Országos Zöldmező Szövetség elnöke, aki később az imrédysták agrárszakembere lett. A gazdagparaszt képviselők száma 5-ről 10-re emelkedett. A Kisgazdapárt egyre mélyülő válságát jelzi a párt két képviselőjének átlépése a MEP-be. Az a tény pedig, hogy négy új képviselő gyarapítja a kormánypárton belül a birtokos paraszti képviselők számát, a kormányzat parasztfogó demagógiájának felerősödéséről tanúskodik. Bár az államhivatalnokok száma a MÉP parlamenti csoportjában lényegesen nem változott, e réteg politikai habitusa jelentősen módosult az 1935 — 1939-es ciklushoz képest. A bethleni gárda a disszidálás következtében végleg eltűnt a pártból. Jellemző, hogy egyetlen olyan képviselőt sem találhatunk közöttük, aki még a dualizmus idején kezdte volna meg politikai pályafutását, ellenbén öten 1918 —1919-ben az ellenforradalom oldalán állottak, nyolcan Gömbös istápolása mellett kezdték meg politikai tevékenységüket, s négyen valamelyik jobboldali szervezet helyi csoportjában működtek. Az államhivatalnokok tőkés érdekeltségeinek száma nemcsak abszolút mórtékben csökkent, de minőségileg is megváltozott: a finánctőkés kapcsolatok lényegében eltűntek, és helyükbe — újból hangsúlyozzuk, lényegesen csekélyebb számban — a „keresztény" burzsoázia kezén lévő, egyes esetekben félállami vállalatokban való részesedés lépett. Az új képviselők között a listavezető Szász Lajos, aki igazgatósági tagja volt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-nek, a Győri Ipartelepek Rt.-nek, a Földhitelintézetek Országos Szövetségének, a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-nek stb. Megemlíthetjük még Ferenczy Tibort, Inántsy Papp Elemért és gr. Zichy Károlyt, akik egy-egy kisebb vállalat igazgatóságában foglaltak helyet. , A 45 közhivatalnok-képviselő között 28 jobb- és szélsőjobboldali található, ebből 14-en 1939-ben jutottak először mandátumhoz. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy közülük a legaktívabbak a képviselők legfiatalabb generációjához tartoztak. Ök azok, akik tanulmányaik befejezése után társadalmi tevékenységük színterét a különböző fajvédő egyesületekben és egyetemi szervezetekben találták meg. Donáth György néhány évi tiszviselősködés után a Magyar Élet Mozgalom2 0 budapesti szervezetének vezetője lett, 10 A Magyar Élet Mozgalmat Imrédy és közvetlen hívei — Rátz Jenő, Jaross Andor, Hóman Bálint stb. — 1939 január elején hirdették meg.
