Századok – 1967

Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602

618 в IPOS PÉTER—STIER MIKLÓS—VIDA ISTVÁN Somogyi Ferenc Pécsett fejtett ki aktív tevékenységet — a Turul szenátora, a Werbőczy bajtársi egyesület primusa stb. Tóth József már 19 éves korában részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben, majd hazatért szülővárosába, Kiskunfélegyházára, ahol 1930-ban — e tiszteségben az ország legfiatalabbjaként — polgármesterré választották. 1938 őszén részt vett a Rongyos Gárda felvidéki garázdálkodásában, majd 1939 márciusában légiforgalmi felügyelővé nevezték ki. Meg kell még említenünk, 1 logy az új államhivatalnok képviselők között két olyan képviselőt is találhatunk, aki Teleki bizalmas munkatársai közé számítható. Bencs Zoltán Teleki mellett dolgozott, már a béketárgyalások és első miniszterelnöksége idején is, Faragó Ede pedig a cserkószmozgalomban töltött be magasrangú vezető tisztséget. A katonatisztek között négy új képviselőt találhatunk. Valamennyien Szegedről indultak, ketten,Horváth Géza és Taby Árpád végül Imrédynól kötöttek ki, míg Magasházy László és Lipcsey Márton a kormánypárt legaktívabb tagjai közé tartoztak. Az 1939-es MÉP egyik legjellemzőbb vonása az ügyvédek számának csökkenése 24-ről 18-ra. Ebben jelentős része volt annak, hogy Bethlen még bentmaradt ügyvéd képviselői, Erődi-Harrach Tihamért, Bessenyey Zénót stb. — a kormánypárt vezetői már a jelölések során elejtették. A 18 közül 11 új képviselő, nagyobb része (8) tanulmányait már az ellenforradalmi rendszerben fejezte be, s pályájukra részben az ellenforradalmi mozgalmak, részben az egyetemi jobboldali szervezkedések indították el őket. A MÉP új ügyvéd-gárdájának talán legjellemzőbb vonása a nagytőkével való közvetlen és kimutatható kapcsolatok teljes hiánya. A politikus ügyvéd új típusa jelent meg a magyar közéletben: energikus becsvágyó fiatalemberek, akik nem a szokványos ügyvédi pályán kapaszkodnak fel a hőn óhajtott igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságokba, jogtanácsosi állásokba, hanem a politika vált fő foglalkozásukká. Pajor Győző még 20 éves sem volt, amikor részt vett a székely hadosztály szervezési munkálataiban. Később a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnökségén szolgált, majd a Szózat és az MTI munkatársa lett, ezután pedig a Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat igazgatója. A Werbőczy bajtársi egyesület örökös vezére, a Nemzeti Liga és az ÉME tagja. À Fajvédő Párt tiszántúli titkára is volt, majd 1934-től Debrecen tiszti ügyésze s a NÉP hajdúmegyei ós debreceni titkára. Bocsáry Kálmán és Nagy László a Wolff-pártban és a fővárosi törvényhatósági bizottságban tevékenykedtek. Az értelmiség egyéb rétegei jellegzetes képet mutatnak, az orvosok, mérnökök és újságírók túlnyomó többsége kifejezetten szélsőjobboldali beállítottságú,2

1

míg az egyetemi tanárok, Teleki kollégái,2

2

akik személyes felkérésére vállaltak mandátumot, természetesen az ő politikája mellett sorakoztak fel. A kormánypárt 1939-es parlamenti képviseletének politikai összetételét az alábbi táblázat szemlélteti: —_ Frakciók Társadalmi létegek —-—. Szélsőjobboldal (Imrédy hlyei) Jobboldal (Gömbös volt hívei) Teleki személyes hívei Agrárcsoport Államhivatalnoki— katonatiszti 6 27 (5) 7 3 Nagybirtokos 2 2 (2) 2 Középbirtokos 1 16 (9) 18 Bérlő — 2 (2) Mezőgazdasági érdekképviseleti vez. tisztv. 1 1 (-) 6 Birtokos paraszt 1 — (-) 6 Ipari tőkés — — (-) Tőkés érdekképvis. vez. tisztv. — 3 (-) 1 Tparos és kereskedő 1 3 (-) Ipari munkás — 1 (-) Ügyvéd 4 9 (2) Egyéb értelmiségi 5 12 (6) 8 Összesen 21 = 12% 76 = 43% (26 = 15%) • 15 = 9% 34=20% " Szeder János, Törzs Tibor, Makkai János, Milotay István, Mühl Henrik, Csilléry András, Incze Antal, Oláh György, Mester Miklós stb. гг Balázs Károly, Laki Dezsó. Szabó Gusztáv, Varga József stb.