Századok – 1967

Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602

VÁLTOZÁSOK A KORMÁNYPÁRT PARLAMENTI KÉPVISELETÉNEK ÖSSZETÉTELÉBEN 611 Ferenc által vezetett agrárcsoporthoz tartoztak, ill. annak politikai irányvonalával rokonszenveztek. Gr. Károlyi Viktor, gr. Festetics Domonkos, gr. Pálffy-Daun József és br. Vay Miklós elkötelezték magukat az intranzigens szélsőjobboldali politika lelkes és ügybuzgó támogatása mellett. A középbirtokos képviselők birtokviszonyainak változását az alábbi táblázat szemlélteti: Birtoknagyság 1931-1935 1935-1939 1000—600 42% 34,5o/0 600—200 21% 34,5o/0 200 kh. alatt 37% 31,0% összesen: . 100% 100% A közópbirtokosok alsó és felső rétegének aránya csökken, ezzel egyidejűleg jelentősen megnövekszik a közbülső rétegé. Az úri kisbirtokon belül csaknem megduplázódik a 100 hold körüli birtokkal rendelkezők száma (4-ről 7-re emelkedik). A 29 középbirtokos közül csak Péchy Lászlónak a finánctőke agrárjellegű érdekeltségéhez való kapcsolódása éá Krúdy Ferencnek egy agrártőkés jellegű szövetkezetben betöltött igazgatósági tagsága mutatható ki. (Péchy László a Pesti Hazai Első Takarékpénztár érdekkörébe tartozó Szatmári Gazdasági Bank Rt. elnöke, Krúdy Ferenc pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja.) Viszonylag nagy számban, tizenhatan kerültek a parlamentbe új képviselőként a középbirtokosok közül. Politikai múltjukat tekintve hárman a 19-es szegedi ellenforradalmi csoporthoz tartoztak, egy a fajvédőpártban s tizenkettő 1935-ben „homo novus"-ként kezdte politikai pályáját. Politikai arculatát tekintve ez a társaság egészében jobboldalibb, mint az előző, a 31-es garnitúra volt. A bethlenisták megfogyatkoztak, és jelentősen megizmosodott Gömbös tábora. A 29 főből kb. 15-en tartoztak Gömbös híveihez és közülük nyolcan azok hangadó magvához, a „viharsarokhoz". A többiek megoszlottak a Bárczay-vezette agrárcsoport és egy olyan önálló, határozott politikai célkitűzésekkel nem rendelkező, a változó politikai fuvallatoknak megfelelően ide-oda lengedező, obskúrus figurákból álló csoport között, amelyet amorf állapota, politikai-erkölcsi gerinctelensége miatt talán ,,mocsár"-nak is nevezhetnénk. E társaság politikai habitusához hozzátartozik, hogy közöttük 7 szolgálaton kívüli, ill. nyugalmazott katonatiszt található. A harmincas évek dzsentri-katonatiszti politikus csoportjának jellegzetes típusa vitéz Mecsér András és vitéz Csicsery-Rónay István. Mecsér András Ludovika Akadémiát végzett, már a polgári forradalom idején Fejér megyében ellenforradalmi szervezkedést kezdeményezett, majd csatlakozott az ún „nemzeti hadsereghez" s 1919 őszén Siófokon találjuk. A későbbiekben Berlinbe került katonai attasénak, ahol felveszi a kapcsolatot a náci körökkel. Visszatérte után nyugalomba vonult s pettendi birtokán gazdálkodott. 1934-től az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, s mint ilyen aktív sürgetője a magyar—német kereskedelmi kapcsolatok fellendítésének. 1933-ban ő készítette elő a Hitler—Gömbös találkozót, a továbbiakban a német orientációjú külpolitika egyik legharsányabb és legagresszívabb előharcosává vált, akit már a kortársak is a náci körök bizalmi emberének tekintettek. Hozzá hasonló figura Csicsery-Rónay István, hivatásos katonatiszt, aki 1919-ben a „nemzeti hadsereg" dunántúli főparancsnoksága vezérkari főnökének helyettese. 1924-tői, nyugalombavonulása után, Somogy megye vitézi székkapitánya, 865 kh. területű családi birtokán gazdálkodik, s a somogyi középbntokosok szervezésében játszik aktív szerepet. 1935-től a „viharsarok" egyik oszlopos tagja. A gazdálkodó nem-katonatiszti középbirtokos réteg jellemző alakja Jurösek Béla, aki 1914-től 700 holdas családi birtokát kezeli, 1933-ban kapcsolódik a Marton-féle pártszervezési akcióba mint a sárbogárdi kerület „élharcos" szervezője, s ennek révén kerül a parlamentbe. A 35-ös választások eredményeképpen jelentősen megnövekedett agrárelemek számát gyarapították a bérlök is. Míg 1931-ben mindössze két bérlővel találkoztunk, jelen időszakban hétre növekedett a számuk. Ketten közülük nagybérlők (Mándy Sándor 3033 holddal és vitéz Mikolay József 2157 holddal), hárman 4 — 600 kh. s ketten 100—200 kh. bérleten gazdálkodtak. Egyikük sem kapcsolódott semmiféle tőkés érdekeltséghez,