Századok – 1967

Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602

612 в IPOS PÉTER—STIER MIKLÓS—VIDA ISTVÁN s többnyire valamely mezőgazdasági érdekképviseleti szervben (az OMGE-ban vagy helyi agrártestületekben) volt vezető szerepük. Az öt új képviselő közül hárman — Mocsáry Dániel, Frieke Valér és Miskolczy István — kifejezetten a párt szélsőjobbolda­lán, a „viharsarokban" foglalnak helyet. A többiek a két régi képviselővel, Bárczay Jánossal és Lukács Bélával együtt az agrárcsoport jobboldalához tartoznak. 1935-re megnövekedett a száma a mezőgazdasági érdekképviseletek vezető tisztvise­lőinek is. A már ismert agrártőkés érdekeltségű Schandl Károlyon és Szentmártoni Radó Lajoson kívül még az előző ciklusban időközi választáson jutott be Máriássy Mihály, 1935-ben pedig három új, politikai pályáját 1931 után — a Gömbös-korszakban — kezdő képviselő kapott helyet a kormánypárt soraiban. A fiatal kora ellenére is jelentős agrárszakembernek számító Matolcsy Mátyás, a Magyar Gazdaságkutató Intézet szak­előadója mellett az ugyancsak agrárius érdekeket képviselő Megay-Meisner Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkára, voltak e réteg új emberei. Mindketten számot­tevő szakirodalmi működést fejtettek ki, és gyakran szólaltak fel a parlamentben. Egye­dül csak a harmadik új képviselő, Hunyadi Ferenc állott kapcsolatban a jelentősebb agrártőkés vezető körökkel. (Igazgatósági tagja pl. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének, a Földreform pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezetnek, a Kis­birtokosok Országos Földhitelintézetének stb.) A gazdagparaszt-ViéTp\'\se\6\í számában csökkenés mutatkozik, a két kieső kisgazda képviselő helyébe esak egy új, a Mayer János környezetéhez tartozó Plósz István került be. A réteg társadalmi, gazdasági ós politikai arculatán lényeges változás nem tapasz­talható. t Gömbös kormánypártjában a Bethlen-féle Egységes Párthoz képest az állam­hivatalnoki karnak csökkenő szerep jutott, megnövekedett viszont a katonatiszti elemek súlya. Előbbiek száma 52-ről 41-re apadt, utóbbiaké 3-ról 9-re emelkedett. Egyébként az államhivatalnoki karon belül hivatali állás szerint lényeges változás nem fedezhető fel. 12 aktív ill. nyug. miniszter, 8 aktív ill. nyug. államtitkár ós helyettes államtitkár, (i minisztériumi főtisztviselő, 1 nyug. főispán, 8 megyei közigazgatási tisztviselő és 8 az állami és pártélet egyéb területén működő főtisztviselő található közöttük. Személyi összetételük azonban módosult. *A 41 államhivatalnok közül csupán 12 újonnan bekerült képviselő volt, ezek egyrésze a gömbösi irányzat követője. Túlnyomó többségük nem egészíthette ki nyugdíját vagy fizetését, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságok után járó tantiémekkel. Az állami bürokrácia ós a tisztikar soraiból kikerült képviselők politikai elhelyez­kedésének vizsgálatakor már első pillantásra feltűnik a bethleni gárda megfogyatkozása, amely kb, 1 l-re, tehát a felére csökkent. Ezzel szemben a kategórián belül a jobb- és szélső­jobboldali elemek száma 4-ről kb. 17-re ugrott.1 5 Ketten — Marschall Ferenc és Ivády Béla — az agrárcsoporthoz tartoztak. Az értelmiségi réteg vizsgálatát ismét az ügyvéd-képviselőkkel kezdjük. Kézen­fekvőnek látszik — mielőtt összképet nyújtanánk — azonnal megállapítani a tényt: 14 új ember szerepel a 24 tagot számláló kormánypárti ügyvéd-képviselők között. A régi bethlenistákból már csak Bessenyei Zénó, Almásy László, Lakatos Gyula ós Kelemen Kornél maradt a parlamentben. Míg az előző Házból újraválasztott ügyvédek csoportjá­nak mindkét uralkodó osztály felé kapcsolódó gazdasági kötöttsége maradéktalanul kimutatható, az új képviselők között csak elvétve akad egy-egy, akinek földbirtoka, bérelt földje vagy igazgatósági tagsága lenne akár ipari, akár agrártőkés vállalkozásban. Ugyanakkor azonban széleskörű társadalmi kapcsolataik továbbra is fennáUariak. Leg­alább annyiféle társadalmi egyesületben és érdekképviseleti szervben töltenek be vezető szerepet, mint az előző ciklus ügyvédei. Ott találjuk őket a különböző lapok szerkesztő­ségeiben, a protestáns egyházak világi tisztségeiben, a helyi közigazgatásban, sőt a sportvilágban is. Az új képviselőkről — politikai indulásukat tekintve — megállapítható, hrgy többségükben, a 14-ből 9-en, 1931 után, hárman a szegedi, bécsi ellenforradalmi mozgalmakban való részvétellel kezdték politikai pályafutásukat. • Az 1935—1939-es ciklus ügyvédképviselői is többnyire csatlakoztak valamilyen politikai csoportosuláshoz. A 4 bethlenistán kívül 8-an Gömbös hívei közé, ketten az agrárcsoporthoz, és tízen az általunk ,,mocsár"-nak nevezett társasághoz tartoztak. Szinte teljesen kicserélődtek az értelmiség egyéb kategóriáiba sorolható szemé­lyek is. A 25 mérnök, orvos, tanár, publicista és lelkész között 19 új képviselővel talál­kozhatunk. Ezek közül mindössze egynek van ipari érdekeltsége — dr. Benárd Ágost " Gombos mellett Antal István, Boczonádi Szabó Imre, Baross Gábor, Brandt Vilmos. Hóman Bálint, Kozma Miklós, Lázár Andor, Maday Gyula, Marton Béla, Miskolczy Hugó, Rátz Kálmán, Tahy László, Tasnády-Nagy Antal, Zsindely Ferenc, Zsitvay Tibor.

Next

/
Thumbnails
Contents