Századok – 1967
Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602
608 в IPOS PÉTER—STIER MIKLÓS—VIDA ISTVÁN A kormánypárt parlamenti képviseletének politikai csoportjai s azok társadalmi összetétele (1931 — 1935) Politikai csoportok Társadalmi rétegek A bethleni kormányzati rendszer képviselői Bethlen személyes hívei Agrárblokk Agrárcsoport Kisgazdák A totális fasiszta diktatúra képviselői (ezen belül Gömbös személyes hívei) Államh i va talnok—ka ton a tis z t Nagybirtokos Középbirtokos Bérlő Mezőgazdasági érdekképviseleti vezető tisztviselő Birtokos paraszt Ipari tőkés Tőkés érdekképvis. vez. tisztviselő Iparos és kereskedő Ügyvéd Egyéb értelmiségi 24 7 4 1 1 2 2 1 11 10 6 9 10 2 Összesen 63 (40%) 35 (22%) (5,8%) 1 1 11 (8,4%) (2) (3) (1) (1) 7 (4,3%) Bár az 1931-es választásoknak az volt a céljuk, hogy megerősítsék Bethlen helyzetét, 1931 őszére azonban a kormánynak le kellett mondania. Utódjának, Károlyi Gyula grófnak az volt a feladata, hogy a fasiszta jellegű konzervatív ellenforradalmi rendszert változatlan formában fenntartsa és átmentse. Vállalkozása azonban nem sikerült: s 1932 nyarán a pártban teljes zűrzavar vált uralkodóvá. Egy új „erőskezű" kormány gondolata mind népszerűbbé vált az uralkodó osztályok körében, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnökségében látták a megoldást. Az új kormányfő végső soron a totális fasiszta diktatúra megvalósítására törekedett, azonban egy alapjában bethleni platformon álló kormánypártot örökölt. Ezért mind nagyobb mértékben igyekezett saját híveinek kormánypárti mandátumot juttatni. Időközi választásokon kerültek be a parlamentbe többek között Antal István, Mecsór András, Hóman Bálint, Baross Gábor, vitéz Tabodi Tibor, Bárcz.ay János és Krúdy Ferenc. Ezen elemek bekerülése nem változtatta meg lényegesen a párt belső erőviszonyait. Gömbös pozícióinak megerősítése érdekében egyéb módszerekhez is folyamodott: megkezdte a kormánypárt fasiszta tömegpárttá való átszervezését, a fővárosi kormánypárt vezetését átjátszotta saját emberei kezébe, és igyekezett megszerezni a Keresztény Gazdasági Párt Wolff Károly vezette szárnyának támogatását. így a miniszterelnök és a bethlenisták ellentéte 1935 elejére annyira kiéleződött, hogy már csak a Ház feloszlatásával vált megoldhatóvá.12 Gömbös, Bethlen tudta nélkül, kicsikarta Horthytól a házfeloszlatási kéziratot, s a kormányzó március 31-re kiírta az új választásokat. Bethlen, levonva veresége konzekvenciáit, 15 Pártelnök: Pesthy Pál Ügyvezető alelnök: Rubinek István Társelnökök : Kenéz Béla és gr. Ráday Gedeon Alelnökök : Bessenyei Zénó, Bottlik József, Hajós Kálmán, Csizmadia András, Ivády Béla, Schandl Károly Háznagy: Takách Géza Az elnökség tagjai: Berki Gyula, liiró Pál, Erdélyi Aladár, Farkasfalvi-Farkas Géza, Kálnoky-Bedő Sándor, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, br. Láng Boldizsár,Mándy Sámuel (a vezetőség egyetlen nem képviselő tagja), Marschall Ferenc, Niamessny Mihály, Meskó Zoltán. Őrffy Imre. östör József, l'atacsy Dénes, l'utnoky Móric, Takách Géza, Temesváry Imre, Tomcsányi Vilmos Pál, Ugrón Gábor. Antal István, Gömbös sajtófőnöke 1935. márc. 17-i jászberényi beszédében a következőképp jellemezte a miniszterelnök és a kormánypárt viszonyát: „Lehetetlen olyan többséggel kormányozni, amely miután a kormányelnöknek egymásután szavazza a bizalmakat, szemeivel más politikai ábrándképek felé kacsint, a kulisszák mögött összeesküvéseketszervez és minden alkalommal érezteti a kormányelnökkel,hogy ő. Gömbös Gyula, a pártnak csak albérlője, akinek határidővel fellehet mondani." (MTA. Történettudományi Intézet Arch. Antal István emlékiratai. 684. oldal.) A Gömbös—Bethlen ellentétre vonatkozóan ld. Kónya Sándor: Kísérlet a totális fasiszta diktatúra megteremtésére Magyarországon (1932—1935) V.fejezetét. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. MTA Könyvtárának Kézirattára.
