Századok – 1967

Közlemények - Rév Erika: A védelem szerepe a népbiztosperben 583

A VÉDELEM SZEREPE A NÉPBIZTOSPERBEN 601 A régi bíróságok működésének megszűntetését bolygató kérdésre a következőképpen felelt: „Ez már aztán egy elvi kérdés, melyet nagyon szívesen fejtegetek. Nekünk a bíróság kérdésében az álláspontunk a népbíróságok létesítése. Sohasem volt titok, hogy mi népbíróságot akarunk és nem hivatásos bíróságot, mert hisz aki elolvasta mi programunkat, ott megtalálja, hogy »a bírák választása«. Tehát, ha a bírókat választjuk, akkor nyilvánvaló, hogy nem hivatásos bíróra gondolunk, hanem olyan bíróra, aminők például újabban a munkásbiztosítási választott bíróságban helyet foglalnak, vagy a munkaügyi bíróságban. Az én felfogásom szerint — tudom, hogy ez egyáltalán nem egyezik a hivatásos jogászok felfogásával — a bírói foglalkozásnak az élettől való elszakadását az okozza, hogy teljesen külön foglalkozási ággá merevül, amely éppen ennél a jellegénél fogva, hogy örök időkre szóló ós, hogy teljesen független, elveszti az élettel való kapcsolatát. Ezért történik meg, hogy bírák, akik nagyon szívesen mentenének fel vádlottakat, nem merik őket felmenteni, mert nem tudnak és nem akarnak megszabadulni attól a rideg formalizmustól, amelyhez éppen foglalkozásuknál fogva kötve vannak." Az ügyésznek válaszolva találóan visszavágott a „vörös terrort" elítélő álláspontra: „Minden forradalom kilengésekkel jár, minden átmenetnél történnek ilyen kilengések. Elkövetnek kegyetlenségeket, gyilkosságokat, rablásokat, de ezekért épp úgy nem vagyunk felelősek, mint ahogy nem teszik felelőssé a Huszár-, vagy Simonyi-Semadam-kormányt, amiatt, hogy ily dolgok történtek." Ujabb kérdésre kijelentette: „Én a művészeti alkotások köztulajdonba vételének híve lennék akkor is, ha akár millió mérföldnyi távolság választana el engem a szocialista tanoktól. Minden valamirevaló zseniális alkotásnak a tömegek előtt van a helye, hogy azok, akik gyönyörködni tudnak a nagy szellemek nagy alkotásaiban, ezt a gyönyörűséget megtalálhassák és esetleg művészi tudásukat fejleszthessék." * A népbiztosper úgyszólván záróaktusa volt a gyorsított bűnvádi perrendtartás alapján lefolytatott büntető eljárásoknak. Nem sokkal az ítélet kihirdetése után, 1921-április 14-én hatályba lépett a hirhedt rendtörvóny, az 1921: III. te. Ez a törvény ugyanúgy széttörte a kapitalizmus liberális korszakából származó Csemegi-kódex számos garanciális intézkedését, amint ezt a nópbiztosperben nem sokkal korábban meghozott ítélet is megtette. Ez az ítélet szinte mintául szolgált a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának ahhoz, hogy a burzsoá törvényesség törvényhozási úton történő széttörését hogyan leplezzék jogi frázisokkal. E témakörben mégis — befejezésül — az alábbiakat emeljük ki: A népbiztosperben eljáró első védői garnitúra nemcsak a belföldi, hanem a nemzetközi haladó közvélemény előtt is a szó szoros értelmében nevetségessé tette a vádindítványban és a bíróság végzéseiben található „jogi" felfogásokat, és meggyőzően kimutatták, hogy a népbiztosokat csak a klasszikus büntetőjogi elvek legsúlyosabb megsértésével lehet elítélni. A védők e szereplése méginkább nyilványvalóvá tette a Horthy-rendszer előtt annak a felismerését — ami egyébként ellenforradalmi rendszerük lényegéből következett —, hogy a kommunisták, de minden más haladó mozgalom büntetőjogi üldözését csakis a törvénysértéseknek törvényhozási úton történő alátámasztásával, a burzsoá törvényesség utolsó maradványát is felszámoló 1921: III. tc. — a hirhedt rendtörvóny — hatálybaléptetésével folytathatják.