Századok – 1967

Közlemények - Sipos Péter–Stier Miklós–Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931–1939 602 - Stier Miklós ld. Sipos Péter 602 - Vida István ld. Sipos Péter 602

Sipos Péter—Stier Miklós—Vida István: Változásoka kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931—1939" Ä magyar uralkodó osztályok gazdasági ós politikai hatalma az ellenforradalmi rendszer idején lényegében mindvégig érintetlen maradt. Másként áll a helyzet a kormányzati hatalom kérdésében. A gazdasági és politikai hatalom gyakorlati megvalósítása nem az uralkodó osztályok egészének részvételével történik, hanem elkülönül, vagy esetleg más társadalmi szférákból is kiegészül egy politikailag uralkodó szerepet betöltő réteg. Meg kell tehát különböztetnünk a gazdasági és politikai hatalmon túl egy úgynevezett kormányzati hatalmat is, amely voltaképpen a gazdaságilag és politikailag uralkodó osztályok érdekeinek megvalósulását szolgáló állami mechanizmus birtoklása. Lényegesnek tűnik e hatalmi forma elhatárolása — a politikai hatalommal való számos érintkezési pontja ellenére — már csak azért is, mert a kormányzati hatalmat uraló rétegek számára éppen ez a pozíció teszi lehetővé erőteljesebb térhódításukat a gazdasági ós politikai élet területén. A húszas évek Bethlen által kiépített kormányzati rendszerében a hagyományos uralkodó osztályok lényegében közvetlenül kezükben tartották a kormányzati hatalmat. Az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság azonban kiélezte a magyar társadalom alapvető ellentmondásait, s egyben felszínre hozta az uralkodó osztályok belső ellentéteit is, amelyek középpontjában lényegében a kormányzati hatalomban való részesedós újrafelosztásának problémája állott. Mindezek eredményeként megbukott a finánctőke, a nagybirtok ós az állami bürokrácia szövetségén alapuló bethleni kormányzati rendszer.1 A válság teremtette kritikus társadalmi-politikai helyzetből az uralkodó osztályok a kiutat a totális fasizmus kiépítésére törekvő társadalmi erők mind szélesebb lehetőségekhez való juttatásában látták. A fasizmus különböző típusait képviselő irányzatok közötti küzdelem áthatotta a politikai élet majd minden területét. Ismeretes Dimitrovnak az az általános érvényű megállapítása a fasizmus uralomra jutásával kapcsolatban, hogy ,,a valóságban a fasizmus rendszerint a régi burzsoá pártokkal, vagy azoknak bizonyos részével folytatott kölcsönös, néha éles harcban, sőt magában a fasiszta táboron belül folytatott harcban kerül hatalomra".2

Nálunk is arról volt szó, hogy a bethleni rendszer helyébe a dzsentri-államhivatalnoki-kafonatiszti elemek készültek — éppen a kormányzati hatalom megragadása útján — a totális fasiszta diktatúra bevezetésére. E törekvésük folyamán szembetalálták magukat a korábbi rendszer konzervatív burzsoá vonásait vagy annak látszatát fenntartani igyekvő társadalmi erőkkel. A harc egyik leglátványosabb fórumát a kormánypárt parlamenti képviselőinek tábora képezte. A harmincas évek végéig ugyanis nem jött létre olyan fasiszta tömegmozgalomra épülő parlamenti párt, amely bázisát alkotta volna a fasizálódás folyamatának országos szinten, mint például Németországban vagy Olaszországban, s ezért a küzdelem egy párton — mégpedig a kormánypárton — belül zajlott. A harmincas évek elején kiéleződtek a parlamenti csatározások — mintegy tükrözvén a társadalomban, illetőleg az uralkodó osztályok egyes rétegei között mélyülő ellentéteket. Mivel a legfontosabb parlamenti döntések továbbra is a kormánypárt állásfoglalásától függöttek, a hatalmon levő csoportok érdekeit képviselő kormányok * Az Általunk tárgyalt időszakban a kormányzatnak parlamenten belüli legfőbb bázisát a különböző neveken szereplő (1922-tól 1932-ig Egységes Párt, 1932-től 1939-ig Nemzeti Egység Pártja, 1939. március 7-től Magyar Élet Pártja) kormánypárt alkotta. Úgy véljük, az a körülmény, hogy 1930—31-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt képviselői is helyet foglaltak a kormányban, nem gyakorol befolyást a kormánypárt parlamenti képviseletének társadalmi összetételére, mert képviselőik száma viszonylag csekély volt, s a vizsgált periódusnak csak igen kis szakaszában volt kormányzó párt a fent említett párt. 1 Lásd erről bővebben: Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása. Századok, 1964. 1—2., 3. sz. » Dimitrov: Válogatott cikkek és beszédek. Bpest..Szikra 1952. 44.1.