Századok – 1967
Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546
570 BERLÄSZ JENŐ céhszervezetnek minden lényeges vonatkozását figyelembevevő reformprogram, amely a bécsi udvar magyarországi gazdaságpolitikájába szervesen beleillő elvek alapján kísérelte meg országos viszonylatban megrendszabályozni, illetőleg megújítani a kézművesség elavult feudális kereteit. A céhreguláció hivatalos eljárásának legfőbb tényei a következők voltak. Budáról 1805. február 5-i kelettel 3104- sz. a. a Helytartótanács rendeletet intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, tudtukra adván, hogy őfelsége az 1723. évi 74. tc.-ben megállapított jogánál fogva a céhkiváltságok megújítását határozta el, és evégből elrendelte a régi céhprivilégiumok beszolgáltatását, illetve a kérelmezőknek új kiváltságlevelek kiadását. Egyszersmind 17 pontban közölte a rendelet azokat az alapelveket is, amelyeknek figyelembevételével az új kiváltságlevelek tervezetét a céhek megszerkeszthetik.9 5 Még ugyanezen év május 7-én Buda és Pest városának a Helytartótanács latin és német nyelvű nyomtatvány formájában is megküldte a szóbanforgó 17 pont szövegét.9 6 A városi tanácsok az ügyet eljárás és jelentéstétel végett a céhbiztosoknak adták ki. Ezek az adminisztrációnak akkoriban szokásos lassú ütemében foglalkoztak az üggyel, úgyhogy Pesten 1806 decemberéig a helytartótanácsi rendelkezés végrehajtása még nem történt meg. A főkormányszéktől érkezett sürgető leiratra9 7 csak egy félév múlva, 1807. május 16-án terjesztette fel végre a pesti tanács 43 céhnek régi kiváltságleveleit s az addig beérkezett egynéhány új céhi szerkesztésű privilégiumtervezetet.98 Valószínű, hogy hasonlóképpen vontatottan járt el a budai tanács is, s nem mutattak nagyobb buzgalmat az új diplomák kikérésére tekintetében a budai céhek sem. Országos viszonylatban is aligha voltak kielégítőbbek az eredmények. Erre vall, hogy nemsokára az egész akció elakadt: a tervbevett új céhrendszer bevezetése érdekében évekig nem történt semmi. Csak a háborús idők elmúltával tűzték ismét napirendre az ügyet. 1813. április 6-án a Helytartótanács 7262 sz. a. újabb rendeletet bocsátott ki a céhreform tárgyában.99 Mellékletként ezúttal a leiratot egy sokkal szélesebb terjedelemben (55 cikkben) kidolgozott elvi és formai útmutató, egy céhprivilégium-minta kísérte. Ez a hivatalos gyakorlatban Generalia principia néven emlegetett szkéma magyar, német és latin nyelven kinyomtatva 1813-ban, majd 1815-ben önálló brosúra formájában is megjelent, hogy minden céhnek rendelkezésére bocsátható legyen.10 0 Mivel a kormányzat kívánalmai most már félreérthetetlenül voltak kifejezve, s minthogy a kibocsátott formulare a céhek részéről most már szinte csak lemásolást kívánt s legfeljebb egy-két különleges szakmai jellegű szakasz betoldását, — a kezdeményezés csakugyan a megvalósulás útjára került. Megkezdődött az új céhkiváltságlevelek összeállítása s legfelsőbb megerősítésre való felterjesztése. A céheket és a hivatalos eljárást jellemző általános nehézkesség miatt azonban a folyamat így is hosszú időre elnyúlt. Voltak céhek, amelyek még a tízes években végére jártak a dolguknak, ám mások csak a húszas 95 OL., Jîtt. lt., Tub), pol. normale. 1805: 9/3. 96 Főv. lt., Pesti lt., Intimata a. m. 8004. 97 Uo. helytartótanácsi száma 25.798/1806, városi aktaszáma 392/1807. 98 Főv. lt., Pesti lt., Intimata a. m. 8004. "OL., Htt. lt., Dep. civ. normale. 1813 : 6/3. 100 Uo. — Kiadva Kassics Ignác: A Magyar Országi mester-embereket, ezeknek legényeit ós tanítványait, nem különben a mester-czéheket illető kegyelmes királyi rendeléseknek kivonatai. Bécs. 1835 c. okmánytárban 32 — 38., 63 —130. 1.
