Századok – 1967

Tanulmányok - Arató Endre: A külpolitika hatása a balkáni népek nemzeti-felszabadító mozgalmára a XIX. században 505

Arató Endre: A külpolitika hatása a balkáni népek nemzeti-felszabadító mozgalmára a XIX. században A múlt század a Balkán népeit a török birodalom elnyomása alatt találta. S bár voltak különbségek az egyes népek helyzete között, polgári-nemzeti fejlődésüket az ázsiai despotikus rendszer nagy mértékben akadályozta. Viszonylag lazán kapcsolódtak az oszmán birodalomhoz a román fejedelemségek, amelyeket Bulgáriától vagy Szerbiától eltérően a török nem hódított meg. így a XV—XVI. századba visszanyúló autonómiával rendelkeztek, nem volt a két fejedelemségre kiterjesztve a török rendszer, de ugyanakkor súlyos adót fizettek, s uralkodóikat is a porta nevezte ki. Crna Gora népe pedig vad hegyei között a maga független, de elmaradott törzsi-teokratikus államában élt. Kedvező, s a többi balkáni néphez képest — mondhatjuk — uralkodó helyzetben volt a jómódú görög kereskedő-polgárság, valamint a klérus, amely a konstantinápolyi görög-keleti egyházban vezető szerepet töltött be. A többi nép, szerbek, bolgárok, macedónok nemcsak a török birodalom súlyos terheit viselték, hanem közvetlenül érezték a görög kulturális nyomást és a század első felében erősödő, ill. felcseperedő kereskedő-polgárságuk kemény konkurrencia-harcot vívott a jelentősebb pozíciókkal rendelkező görög polgársággal. Nem feledkezhetünk meg végül azokról a rétegekről, amelyek az elnyomott balkáni népek köréből kerültek ki, de a török uralkodó osztály részévé váltak, miután a török hódítást követően felvették a mohamedán vallást. Ezek a bosnyák és albán bégek, ha időnként szeparatisztikus harcot folytattak is a szultáni központi hatalommal szemben, s ez nem tekinthető modern nemzeti mozgalomnak, ugyanakkor hűek maradtak szerb ill. albán nyelvükhöz, valamint több régi szokást és hagyományt is fenntartottak. A bosnyákoknál nagyobb számban az albán nép széles tömegei is felvették a mohamedán vallást és ez a magyarázata annak, hogy Szkander bég XV. századi hősi harcai után törökellenes küzdelmek Albániában nem voltak, a tömegek általában a porta hű támaszát alkották, hisz mint mohamedánok kiváltságokkal rendelkeztek. Kréta szigetén a görög lakosság egy kis része is iszlám vallású lett, s ez ugyancsak privilégiumokat biztosított számára. így e kisebbség mindvégig a porta leghívebb kiszolgálója maradt. Ezen kivételektől eltekintve a török nem térített, de ugyanekkor döntő volt számára a vallási hovatartozás. A törökök a nem mohamedán, keresztény lakosságot nem vették emberszámba, az semmiféle jogokkal nem rendelkezett. Igen súlyosak voltak a szultánnak és a szpahiknak pénzben és természetben fizetett adók. Mindezekhez járult még a pasáknak és kádiknak az önkényeskedése, akik így akarták visszaszerezni azokat a nagy összegeket, amelyeket hivatalaikért a portának fizettek. Nagy teherként jelentkezett a katonai szol-