Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
500 KRISTÓ GYULA Króniba családjába tartozó szövegek közül egyedül a Dubnici Krónika az, amelyik a Képes Krónika családjára kizárólagosan jellemző bevezető sorokat, a lendületes prológust és a magyarság japhetita leszármazását tartalmazza. A Dubnici Krónika tehát — családjának valamennyi tagja közül egyedül.— ismeri Kálti Márk bevezető fejezeteit. Éppen ennek alapján nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy ezen első Kálti-fejezetek, valamint az általunk Káltinak tulajdonított krónikatöredékek (legalábbis azok egy része) között igen mély, egymást igazoló kapcsolat van. Vagyis az itt teljesen meglepő Kálti-előszó igazolja a Dubnici Krónikába interpolált Kálti-féle krónikatöredéket (1345—1349) és fordítva.24 5 IV. A NÉVTELEN MINORITA A Dubnici Krónikából előkerült, Küküllei szövegébe interpolált 19 fejezetnyi krónika, mely az 1345—1355 közötti évek eseményeit mondja el, már a XIX. század eleje óta az érdeklődés középpontjában áll. Az irodalom a krónika behatóbb vizsgálatának rovására a mű szerzőségének izgalmas kérdését helyezte középpontba.246 E munka értékelését, illetve átértékelését új alapokról elindulva kell elvégeznünk, hiszen egyrészt a Domanovszky24 7 nyomán évtizedeken át fatálisan félreértett IFaáámgr-adat24 8 Karsai Géza által249 történt helyes interpretálásával egy, cselekményében 1342-n túl haladó minorita krónika létének „elvi" alappillére omlott össze, másrészt fenti vizsgálataink igazolták, hogy e töredékes krónika első része a Kálti-féle krónikaszintézishez tartozónak minősül, így tehát alábbi vizsgálataink tárgyát már csak annak második, eseménymenetében 1349-től 1355-ig terjedő része képezi.25 0 Sem János minorita, sem Laczkfi Dénes szerzőségét nem látjuk bizonyítottnak, de még csak valószínűnek sem, ezért a Trencsényi-Waldapfel Imre által ajánlott és használt „Lajos-kori Névtelen Minorita" elnevezést 245 Mindehhez nagyon tanulságos még Domanovszkynak egy más, szigorúan filológiai úton nyert tételét idézni, mely szerint a Dubnici Krónika írója (talán inkább a Dubnici Krónika írója felé közvetítő valamelyik másoló) krónikájának elején „a Bécsi Képes Krónika családjának egy elveszett, általunk nem ismert codexét használta, mely legközelebb magához a Képes Krónikához állott, talán annak eredeti szövege volt. .." Domanovszky Sándor: A Dubniczi Krónika, 251. 1. 246 A vonatkozó irodalom jelentősebb termékei: S. F. L, Endlicher: Cronica de gestis Hungarorum. . ., Jahrbücher der Literatur. 1826. Anzeige-Blatt XXXIII. 4. 1.; Iosephus Podhradczky: Chronicon Budense. Budae. 1838. 307. 1.; Toldy Ferenc: Chromcon Hungarorum Posoniense. Budae. 1852. Praefatio XV. 1.; Alfons Huber: Ludwig I. von Ungarn und die ungarischen Vasallenländer. Archiv für österreichische Geschichte LXVI. (1885), 10 — 11. 1.; Mátyás F.: HHFD III. köt. Praefatio, II., 143. 1. 1. jzet.; Domanovszky Sándor : A Dubniczi Krónika, 431 — 436. 1.; Pór Antal: Nagy Lajos (Magyar Történeti Életrajzok). Bpest. 1892. 9. 1.; Dékáni Kálmán: János minorita...; Karácsonyi János: i. т., II. köt. 565 — 566. 1.; Erdélyi László: Krónikáink magyarul, 219. 1.; Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet (A Magyar Történelmi Társulat Könyvei VII.), é. n. 165. 1.; Ua. : A magyarországi humanizmus kora. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1955. 59. 1.; Ua.: Bevezetés, 10—11. 1.; Trencsényi-Waldapfel Imre: i. m. 29 — 30. 1.; Karsai Géza: i. m. 676 — 677. 1.; Kurcz Ágnes: Anjou-kori történetíróink kérdéséhez, Irodalomtörténeti Közlemények, 1964, 363 — 368. 1. 247 Domanovszky Sándor : A Dubniczi Krónika, 436. 1. 248 Annales minorum... auctore... Waddingo. Tomus VIII. Id. kiad., 23. 1. (Margón a 2. kiadás lapszáma: 20.) 249 Karsai Géza: i. m. 676 — 677. 1. 250 Mátyás F.: HHFD III. köt. 155—167. 1. (166 — 172. fej.)
