Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
496 KE.ISTÓ GYULA precipiens, ut in transitu suo in itinere nemini noceant, пес cuiqitam molestiam inférant, et de rapina exercenda caueant; sed placabiliter omnibus et pacifice per viam suam gradiantur, ne nomen suum, regnum dignum et honorificum per sue male operacionis infamiam macularent, et ex hoc multis scandalum generarent."21 '1 Ugyanez a gondolat, a nyugalomnak, a békének az igénye máshol is kifejezésre jut, itt azonban már szorosan kapcsolódik ehhez az irgalmasság, a kegyesség motívuma, s így fonódik egybe a békeszerető és irgalmas király képével: „Tunc rex Lodouicus miliciam suam non subito пес simul misit in Apuliam, sed particulatim, ne terrigene pertimescerent, quod manu violenta et vindicta regnum vellet optinere."218 Az itáliai hadvonulás leírásában sem mulasztja el a szerző, hogy célzást tegyen a király békés szándékaira. Itt még inkább a rex misericors eszményének megvalósulását látjuk, hiszen a magyar uralkodó nem áll bosszút az itáliai területek bűntelen és védtelen lakosságán: „. . .per Manthwam Bononiam Forliuium cum pace pertransiuit. . ,"219 A prológus tartalmazza a király Kálti szerinti négy „sarkalatos erény"ét,22 0 a iustitiát, sapientiát, patientiát és misericordiát.22 1 E négy erényből különösen a bölcsesség válik uralkodóvá. Kardos Tibor helyesen állapítja meg, hogy Kálti Márk ,,. . . a biblikus anyagból érdekes módon a »bölcs király« (rex sapiens) eszményét emeli ki, sőt emberarcú istenségének formálásában is odáig megy, hogy isten »kimondhatatlan eszességének fenségéről« (ineffabilis altitudo prudentie), sőt isten »józan eszének ítéletéről« (recti censura , iudicii) tesz említést".222 Két olyan biblikus idézetet is használ Kálti, amely a bölcs király eszméjét hangsúlyozza: ,,»Rex sapiens« sedens »in solio intuitu suo dissipât omne malum«"223 és „»Rex sapiens et misericors stabilimentum populi est«, »et dissipât impios«, subiectos populos a tyrannis eripiendo".224 , Amennyiben a krónikahagyomány fenti, 1342-es és 1342-n túli részei Káltitól származnak, úgy a bölcs király eszméjének előfordulását, jelentkezését bizton kereshetjük bennük is. A krónikatöredék így szól Nagy Lajosról: „. . .multum se prundenter rexit et habuit; quia quamuis per suos principes et barones honorem tunc non reportauerit, tarnen omnia facta eorum sapienter dissimulauit. . ."225 Egy más helyen szintén királyára vonatkoztatva így ír: „Sed quia sapientis est ordinäre, et fienda prudenter disponere. . ."22e E gondo- , latokat másutt is ismétli, királyáról szólva: ,,. . .et sic sapienter ordinatis, et prudenter djspositis. . ."227 E példák kétségtelenné teszik, hogy a királyra alkalmazott jelzők — bölcs, okos — a legszorosabb kapcsolatban vannak az előszó „bölcs király"-eszményével.22 8 A Károly Róbert temetéséről szóló rész-217 Uo. 147. 1. 218 Uo. 219 Uo. 150. 1. 220 Horváth : Stílusproblémák, 268. 1. 221 SRH I. köt. 242. 1. »Reges regnant«, qui habent iustitie equitatem, sapientie claritatem, patientie tranquillitatem et miserieordie pietatem. . ." 222 Kardos: Bevezetés, 15. 1. газ p rov _ 20, 26. és 8., vö.: SRH I. köt. 242. 1. 224 Sap. 6, 26.; Prov. 20, 26., vö.: uo. 225 Mátyás F. : HHFD III. köt. 145. 1. 226 Uo. 146. 1. 227 Uo. 148. 1. 228 Ezt még csak aláhúzza és elmélyíti az, hogy a szerző által mindig a legnagyobb tisztelettel emlegetett anyakirályné, Erzsébet — szintén igen bölcs (sapientissima : uo. 151. 1.). — De hogy szerzőnk nem csupán a királyok ékességének tartja a bölcsességet,
