Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
492 KRISTÓ GYULA igen gazdagon, töven használja a párhuzamos szerkesztésmódot, ez képezi a magas fokú rímeltség egyik leglényegesebb okát. Sajnos, nincs terünk a kifejezésformák azonosságainak, megfeleléseinek illusztrálására, mindenestre a lexikai, frazeológiai összevetések is aláhúzzák: egyes krónikáink első, japhetita leszármazást adó fejezetei, a Károly Róbert halálát és temetését bőven tárgyaló rész valamint a Nagy Lajos első éveit leíró szöveg (a 165. fejezettel bezáróan) a teljes formai elemzés egybehangzó tanúsága, bizonyítóereje szerint egy kéztől, egy szerzőtől, Kálti Márktól eredeztethető. Belső, tartalmi—tárgyi érveinket is a krónikák 1—4. fejezeteihez (a magyarság genealógiájához) kell viszonyítanunk. E fejezetek közül is érdemileg csak a 2. használható fel tartalmi jellegű vizsgálatra.10 2 Kálti Márk a valószínűleg Kézaitól származtatható, a Budai Minorita Krónikában is megvolt rövid, semmitmondó prológust („Multipharie — pronior erat") „egy teljességgel más jellegű, nem pesszimista, de lelkes előszóval váltja fel".103 E proló-Abszolút mondatvégi ritmusképlet: Planus Tardus Yelox Dispond. Második annalista Névtelen Minorita 20% (2) 17% (18) (-) 5% (5) 60% (6) 39% (42) 20% (2) 40% (43) Kólonvégi ritmusképlet: Planus Tardus Yelox Di spond. Második annalista Névtelen Minorita 26% (12) 24% (130) 23% (И) 19% (100) 30% (14) 25% (131) 21% (10) 32% (173) Rimes ékítmények: Mondat Kólón Második annalista Névtelen Minorita 27% (3) 15%- (20) 50% (41) 35% (323) 192 Az 1. fejezet mindössze egy mondatos, a krónika jellegét s az írás megkezdésének idejét jelöli meg. A 3—4. fejezetek a magyarság leszármazását tárgyalják, s nagyon keveset mutatnak Kálti Márk ízléséből, eszményeiből, különösen, mióta Mályusz Elemér kutatásaiból tudjuk (Krónika-problémák, 747 — 749. 1.), hogy a 3. fejezet alaposan kiaknázta a XII. századi Petrus Comestor müvét. — Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a 2. fejezet eszmetörténeti értékelését szintén Mályusz Elemér végezte el (uo. 744 — 745. 1.). Igaznak tűnik, hogy „a Képes Krónika szerzőjének felfogása államról és társadalomról látszatra törtónetietlenül időtlen, valójában a XI. századi gondolatkörben mozog". (Uo. 744. 1.) Azonban — megítélésünk szerint is — az érem másik oldalát jelenti, hogy e fejezet „gondolati tartalma kétségtelenül hozzáülik a XIV. század közepi magyar királyság stabilizációs törekvéseihez." (Uo. 745. 1.) S ha e fejezet biblikus színekkel megrajzolt királyportréjának lényeges vonásait feltűnni látjuk a „gyanúba vett" XIV. század közepi egységeknél, akkor Mályusz alapvető ideológiatörténeti vizsgálódása nem gyengíti, hanem erősíti bizonyítani szándékolt feltevésünket. Ld. alább, 234. jegyzet. 193 Kardos: Bevezetés, 14. 1. 194 Horváth: Stílusproblémák, 268. 1.
