Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
ф 490 KBISTŐ GYULA hasonlítható. Amint mód adódik rá, átadja a szólamot hó'seinek, beszélteti őket, „idéz" tőlük, párbeszédeket konstruál, melyek művészileg igen hatásosak, nagyban emelik e rész stílusértékét. Ugyancsak az erősen szubjektív előadásmóddal kapcsolatos az, hogy gyakran ad szereplői szájába rövid, hatásos felkiáltást, s ami igen egyedi, a stílus élénkítésére — de minden bizonnyal a hitelesség emelésére is — litván, német és magyar nyelvemléket is tartalmaz krónikája. h) Sok vonatkozásban e tartalmi vizsgálatok eredményeit erősítik meg a formai elemzés végkövetkeztetései is.18 5 Az eddigiek alapján kísérletet tehetünk arra, hogy felvázoljuk az első krónikás írói profilját is. A krónikatöredék első részének szerzője sokkal hatázozottabb egyéniség a másiknál. Munkájának, a krónikatöredék első részének egészén — töredékes volta ellenére is — érződik, hogy alkotója higgadt, megfontolt jellem, aki mérlegel, önálló ítélőképességgel rendelkezik. Tudóstípus, gyűjti, rendszerezi az anyagot, értékel, mégha ez az értékelés legtöbbször skolasztikus jellegű is, nem jutván tovább Isten abszolút tekintélyénél. Rendezőkészsége révén azonban eléri azt, hogy töredékesen fennmaradt alkotásának is van kompozíciója, belső logikája, s műve nem szürke adathalmaz. Politikus egyéniség, aki mélyebben látott kora magyar „lovagvilágának" színes díszletei mögé, mint más kortársai. Mind e készségek mellé virtuóz formaművészet társul. Jelen szerzőnkben, akit Kálti Márkkal gondolunk azonosnak, a magyar krónikairodalom egy markáns arcú, határozott egyéniségű alakját ragadtuk meg. 4. Kálti Márlc és krónikaszintézise18 8 Úgy foglaltunk állást, hogy bizonyos krónikáink kezdő fejezetei187 Kálti Márk önálló munkájának tulajdoníthatók. Előző fejtegetéseinkből az is világos, hogy a Kálti-féle krónikaszintézis végén — egyelőre több-kevesebb alappal —feltételesen Kálti Márknak tulajdonítottuk a Károly Róbert halálát és temetését bő előadásban tárgyaló részt,18 8 valamint krónikahagyományunkban a Nagy Lajos uralkodásának első éveiről (1345—-1349) szóló tudósításokat.18 9 Az alábbiakban megkíséreljük hipotézisünket bizonyítani. Mindig szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a íSzenípeíery-szövegkiadás 1—4. fejezetei (a magyarság genealógiája) minden kétséget kizáróan Kálti Márk önálló munkáját képezik, s így csak e rész révén ismerhetjük meg Kálti eszméit, elveit ós stíluskészségét. Elsőként a formai elemzés révén nyert eredményeket összegezzük. 185 A formai elemzés eredményeit ld. alább. Már itt megjegyezzük, hogy ebben az esetben a ritmusképletek kevésbé, a rímképletek viszont egészen világosan igazolják a krónikatöredék kettéválasztásának jogosságát. 186 Előre kell bocsátanunk, hogy továbbra sem kívánunk foglalkozni a krónikaszintézis egészével, hanem annak csak végső, Káltitól eredeztethető bejegyzéseivel. 187 SRH I. köt. 239 — 249. 1. (1 — 4. fej.) 188 Mátyás F.: HHFD III. 129-136. 1. (147 — 148. fej.) 189 Uo. 143 —165. 1. (154 —165. fej.). — Horváth János legújabban „lehetségesnek tartja, hogy »Károly Róbert meggyászolója« és a Dubnici Krónika-beli I. Lajos életrajz írója azonos személy volt ..." (Surányi Bálint: Vita Mályusz Elemér: Thuróczy János krónikája c. müvéről, Történelmi Szemle, 1961, 517. 1.) A Horváth által elejtett fonalat Mályusz Elemér (Krónika-problémák, 728. 1.) veszi fel, s a stílus jellegének vizsgálatát szorgalmazza. Alább bizonyításra kerülő nézetünk rokon Horváth véleményével.
