Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
486 KRISTÓ GYULA a kort hagyná említés és tárgyalás nélkül, amelynek eseményeiről közvetlen tudomása lehetett, és bizonyára volt is. Tudjuk, krónikáink a megjelenéstől a „műfaj" pusztulásáig udvari jellegű alkotások,15 8 s az eseményeket „mindig a dinasztia uralmon lévő ága érdekében"159 adják elő. Azt is tudjuk, hogy Nagy Lajos — nem akarván gyökértelennek látszani a magyar trónon — erősen hangsúlyozta vérségi kapcsolatát az Árpádokkal, példaképéül a nagy lovagkirályt, I. Lászlót választotta, egyszóval ,,a történetiség emlékeivel igyekszik magát körülvenni és trónját megerősíteni, félújítja a nemzeti történetírás dinasztikus változatát, s az Árpád-házi feudális uralkodókhoz hasonlóan erőteljesen pártulfogja az udvari történetírást".160 Ha mindezekhez még hozzávesszük Kálti Márk felelősségteljes állásait, krónikája jellegét és utóéletét, nem túlzás Kálti Márkot „Nagy Lajos krónikásá"-nak16 1 nevezni, s nem túlzás benne az „Anjouk bizalmas emberé"-t162 látni, s az a feltevés sem túlzott, hogy a „Képes Krónika [itt a. m. Kálti Márk krónikája — K. Gy.] a XIV. század második felében készült Nagy Lajos udvarában.. ."ш (kiemelés tőlem — K. Gy.). Már Toldy Ferenc felteszi, hogy a Képes (Márlc-féle) Krónika „valódi királyi dísszel, hihetőleg I. Lajos számára leírva"164 készült.16 5 A példák számát még szaporíthatnánk: kutatóink teljes joggal tételezik fel, hogy Kálti Márk krónikája a királyi udvar közelében, vagy éppen ott, de mindenképp Nagy Lajos megbízásából keletkezett. Mindezek után még nagyon tanulságos Kardos Tibor véleményének idézése: ,,. . .Kálti Márk Képes Krónikája, udvari alkotás . . . Az uralkodóház és különösképpen Anjou Lajos szándékait követi felfogásában s az események tárgyalásában, még ha az események időrendje nem is ért el Lajos kormányzati cselekedeteihez, hanem megállt Károly Róbert halálánál, illetve Lajos trónralépésénél."166 Mindezekből, a „novissimus" szóból, krónikája keletkezésének indítóokaiból nem lesz egészen alaptalan azt a feltevést megkockáztatnunk, hogy Kálti krónikája talán nem is 1333-ig, nem is 1342-ig terjedt, hanem még tovább: belenyúlt I. Lajos uralkodásába. Tudjuk, hogy Kálti Márk mint custos Albensis „Szent 'István ősi, koronázó bazilikájában őrizte az ország kincseit, az egyház kiváltságleveleit, királyaink necrologiumait és szentelt tetemeit. . ,"16 7 A Budai, Dubnici Krónikában és Thuróczi krónikájában hagyományozott, Károly Róbert halálát és temetését bőbeszédűen elmondó rész16 8 egy olyan kitételt tartalmaz, mely nehezen kerülhetett volna oda éppen a királyok nekrológjainak ismerete nélkül.16 9 E rész valamilyen nekrológ vagy hasonló írásmű nyomán keletkez. 158 Vő. Berlcovits Ilona: i. m. 82. 1. 159 Domanovszky Sándor: SRH I. köt. 236. 1. 160 Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bpest. Akadémiai Kiadó, 1955. 56. 1. 161 A magyar irodalom története 1849-ig. 19. 1. 162 Kardos: Bevezetés. 14. 1. 163 Képes Krónika, id. kiad., Magyar Helikon. 1959, Berkovits Ilona: A Képes Krónika művészettörténeti jelentősége, 29. és 31. 1. Ld. még Toldy Ferenc—Szabó Károly : i. m. 6 — 7. 1. 164 Toldy Ferenc: i. m. 159. 1. 165 Ld. még Jakubovich Emil: i. m. 37. 1. 166 Kardos : Bevezetés. 8 — 9. 1. 167 Jakubovich Emil: i. m. 37. 1. 168 Mátyás F.: HHFD III. 129 — 136. 1. (147 — 148. fej.). 169 a szerző elmondja, hogy Károly Róbert tetemét nem úgy vitték el a temetés színhelyére, Fehérvárra, mint más, azelőtt elhalt királyokét — kiket boldog emlékezetű-
