Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
ANJOU-KORI KRÓNIKÁINK ч 485 Krónikáink leszármazására perdöntő Thuróczi Jánosnak krónikája Soliloquiumában olvasható megjegyzése.15 2 Ebből kétségtelen, hogy (az 1480-as években) Thuróczi két régi krónikát ismert, ezjek a magyarság eredete kérdésében különböztek egymástól, s az egyik Károly, a másik Lajos király idejében keletkezett. Ma már kétségtelen, hogy a Károly Róbert-kori munka a Budai Minorita Krónikával azonosítható (amely feltétlenül csonkítatlan és bővítetlen, tehát változatlan formában is létezett Thuróczi korában, hiszen az ekkor keletkezett S-kódex felhasználta, illetve róla másolt), a Nagy Lajos-kori alkotáson pedig valamely olyan, a Képes Krónika családjába tartozó kódexet kell értenünk,153 amely a Budai Minorita Krónika szövegénél — érdemileg — éppen Kálti Márk önálló müvével, az általa eszközölt változtatásokkal volt több. A Káltitól eredeztethető, japhetita genealógiát közlő kezdő fejezetek154 stíluselemzése különösen azért fontos számunkra, mert Kálti Márk formakészségének alapvető mércéit adja kezünkbe.15 5 2. Károly Róbert halála és temetése További problémát jelent annak meghatározása, hogy a krónikák végén mely részek tulajdoníthatók Kálti Márk önálló munkájának. Előző fejtegetéseinkből világos, hogy a Budai Minorita Krónika 1333-ig terjedt, s ami egyes kódexekben ezután található, az különböző másolók jobbára igénytelen hozzátoldása. így tehát sem a Képes Krónika, sem az ott megszakadt szöveget folytató kódexek végén nincs semmi olyan megjegyzés, amit Kálti Márknak tulajdoníthatnánk. Persze elképzelhető volna egy olyan feltevés, mely szerint Kálti a kezébe került Budai Minorita Krónika szövegét változatlanul hagyta, s csupán a prológust írta át és bővítette ki, valamint a hamisításnak ítélt kamita leszármazási elméletet cserélte fel a japhetita genealógiával. Ennek a hipotézisnek ellentmond egy megjegyzés, éppen Kálti Márknak egy eddig kellő figyelemre nem méltatott kifejezése. Saját krónikaszintézisének időbeli kiterjedésére célozva leszögezi, hogy az a magyarok régi és legújabb tetteiről szól.158 Tudjuk, hogy Kálti alkotása 1358-ban keletkezett;15 7 így a „novissimus" szó használata sem egy 1333-ig, sem egy 1342-ig terjedő krónika esetén nem lett volna 1358-ban indokolt. Teljesen alogikusnak érezzük azt, hogy egy Nagy Lajos korában (uralkodása 16. évében !) író szerző megelégednék krónikájának az 1333-as vagy éppen 1342-es évnél történő lezárásával, s éppen arról a királyról ne írna, akinek uralkodása alatt ő maga nem jelentéktelen tisztségeket viselt, akinek talán személy szerint is nem keveset köszönhetett, és éppen azt 152 J. G. Schwandtnerus : i. m. 51. 1. 153 Vö. Dékáni Kálmán : Küküllei munkájának kritikájához. Századok, 1916, 94—95. 1.; Mályusz Elemér : Thuróczy János krónikája (Értekezések a történeti tudományok köréből, XXVI. 3.). Bpest. 1944. 10. 1. — A Képes Krónika családjába tartozó kódexek mind a japhetita leszármazást tartalmazó fogalmazást hozzák. A Budai Krónika családjának többsége a kamita eredetet vallja (Sambucus-kódex, Budai Krónika, Mügeln krónikája, a Pozsonyi Krónika). Kétségtelen, hogy az elején csonka Acephalus és Római kódex is kamita eredetről szólhatott a ránk már nem maradt, elkallódott első lapokon. Érdekes — mind ez ideig magyarázat nélküli — tény, hogy a magát erősen, szinte szolgaian a Budai Krónika szövegéhez tartó Dubnici Krónika viszont japhetita leszármazást hoz. 154 SRH I. köt. 239 — 249. 1. (1 — 4. fej.). 155 A formai elemzés eredményeit Id. alább. ) 166 SRH I. köt. 239. 1.: „de gestis Hungarorum antiquis et novissimis . . ." 157 Uo.: „Anno Domini M-o CCC-o quinquagesimo octavo ... incepta est ista cronica ..." 3 Századok 1967/3—4
