Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
ANJOU-KORI KRÓNIKÁINK ч 483 Baranyai Decsi, ebből nem szükségszerű, hogy ne ismerte volna munkáját. Mindenesetre felfogásunk mellett szól több körülmény: a) Márk nem csupán a magyar történetet (res gestas) írta meg, hanem a magyarság eredetét (originem) is. Ebből csupán annyi — és semmi több ! —kétségtelen, hogy Márk krónikaszintézist írt. b) Márk „scriptor barbarus" elnevezése. Helyes Karsai meglátása, hogy Baranyai Decsi mint „művelt és öntudatos humanista barbárnak nevezi »Márk« stílusát",142 cLZcLZ Si „barbarus" melléknév Márk stílusára vonatkozik. Ez azonban feltételezi Baranyai Decsi részéről a marcusi mű szövegének ismeretét ! c) Márk műve anyag (materia) volt Thuróczi számára. 2. E legutóbbi megállapításunkkal kapcsolatosan még a következőket jegyezhetjük meg: a) Thuróczi művének csupán az a része nincs szerzővel megjelölve, amely az eredettől Nagy Lajos koronázásáig terjed. Nyilvánvaló, hogy Márk ennek a résznek a szerzője lehet (hisz ezt Küküllei, majd Thuróczi névvel jegyzett munkája követi). b) Annál is inkább indokolt Márkot a XIV. század közepén keresnünk, s művének keletkezését is erre az időre tennünk, mivel éppen az eredettől Nagy Lajos koronázásáig terjedő rész előtti Soliloquiumban jegyzi meg Thuróczi, hogy az ő korában két krónikát ismertek, az egyik Károly Róbertkori, a másik Nagy Lajos idejéből való, s ezek a magyarság eredete kérdésében különböznek egymástól.143 Tehát ha az 1342-ig terjedő rész szerzőjének nevét nem is közli Thuróczi (minden valószínűség szerint azért, mert nem ismerte), kimondatlanul is elárulja, hogy melyik korban kell keresnünk a számára alapot (=anyagot) adó krónikaírót. c) Márk működési idejét célzó vizsgálódásunkban а XIV. század közepénél sem előbbre nem mehetünk, hisz ebben az esetben Thuróczi nem Márktól vette volna írásának egész — nyilvánvalóan névtelenül hagyott — anyagát (materiam scribendi omnem —- jegyzi meg Baranyai Decsi), sem későbbre, mert а XIV. század közepétől Thurócziig nincs tudomásunk — még utalásokban sem — krónikaszintézisről.144 d) Karsai — helyesen — elvitatja Márktól a Képes Krónikát.145 Ebben vele egyező nézetet vallunk, hiszen ismeretes, hogy Márk munkájának és a Képes Krónikának azonosítása Toldy Ferenctől származik; Baranyai Decsi Márkkal kapcsolatos kitételében ilyenről szó sincs, ott „csupán" az áll, hogy Marcus egy magyar (szintetikus) krónikának a szerzőjfe volt. S ennek a tudósításnak a hitelét — Karsaival szemben —- nem látjuk kétesnek. Azt, hogy Baranyai Decsi Márkra vonatkozó közlése hitélt érdemel, más, közvetve bizonyítékot szolgáltató tények is igazolni látszanak: 112 Karsai Géza: i. m. 672. 1. (Bonifini is hasonlóképp nyilatkozik az általa forrásként használt művek szerzőiről: ,, . . . si qui reperiuntur, hi perquam pauci sunt ас ineptissime barbareqae scripsere." Antonius de Boni finis : Rerum Ungariearum Decades, id. kiad., Prefatio, 3. 1.). 143 J. G. Schwandtnerus : Scriptores Rerum Hungaric. veteres ac genuini. . . , Vindobonae. MDCCLXVL, pars I., 51. 1. 144 Véleményünk szerint sem a Dubnici, sem az 1473-as Budai Krónika nem szintetikus krónika, illetve csak annyiban az, amennyiben közli az 1342-ig terjedő eseményeket. 1342—1382 között — elhallgatva a szerző nevét — Kükülleit másolja mindkét krónika, míg 1382 utáni bejegyzéseik "rendkívül elnagyoltak, mennyiségileg sem számottevők. 145 Karsai Géza: i. m. 676. 1.
