Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
464 KRISTÓ GYULA E szöveg aprólékos, szeretetteljes megjegyzései kétségtelenné teszik, hogy az interpolator Telegdy érsek csodálója, esetleg közeli munkatársa lehetett, aki nem sokkal főpapja halála (1349) után írhatta feljegyzését.44 Ennek alapján nagyon valószínű, hogy az Acephalus kódex röviddel 1349 után keletkezett. Ezt mindenekelőtt a kézirat külső kritikája (hártya, írásmód stb.) igazolja.4 5 Már a korábbi irodalom rámutatott arra, hogy az A- és S-kódexek „mindig feltűnően egyeznek",4 6 sőt Erdélyi László még messzebbre ment következtetésében: a „Budai krónika leghasonlóbb őse az 1347 körül írt Acephalus codex, amelyet még teljes épségben látott és másolt le a XV. században Sambucus codexének az írója. . ."47 A körültekintőbb vizsgálat némileg módosítja Erdélyi eme megállapítását. A Sambucus-kódex írója kétségtelenül nagy szolgai alázattal másolt egy, az A-kódexhez nagyon közel álló szöveget, de nem magát az Acephalust. Ha ugyanis magát az A-kódexet írta volna le, indokolatlan lenne, hogy miért hagyta ki másolatából az Acephalus mai szövegének Telegdy Csanádra vonatkozó terjedelmes betoldását, és miért rövidítette le Károly Róbert halálának és Nagy Lajos koronázásának a 212. fejezetben elbeszélt bővebb szövegét két rövid mondatra. Éppen az S-kódexnek az Acephalushoz viszonyított hiányai alapján jutottunk arra a meggondolásra, hogy az Acephalus e bővebb szövegezései a kódex scriptorának tulajdoníthatók. Milyen részekről van itt szó? Ha összevetjük az A- és S-kódex szövegét, az általános egyezés tendenciája mellett azt tapasztaljuk, hogy az Acephalus kódex néhány fejezettel bővebb. így pl. a kritikai kiadás 92., 156. fejezete nincs meg Sambucusban (az A-kódex írója az elsőt teljes egészében, a másodiknak csak az elejét közli, tehát mindkét fejezetnél egy korábbi krónikából dolgozhatott), hiányzik a már említett Telegdy Csanádepizód, valamint a 212. fejezet is sokkal rövidebb. E vizsgálódásunkból, miután az imént a 212. fejezet ősszövegét is az A-kódex írójának tulajdonítottuk, két lényeges megállapítás adódik. Mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy a Budai Minorita Krónika szövege 1333-mal, a 211. fejezettel zárult. E tételünket más úton is bizonyítani tudjuk. A XIV. század közepi, német nyelvű Mügeln-krónika,48 valamint a Budai Krónika családjához tartozó Római (Vatikáni) kódex egyaránt 1333-mal zárja tudósítását. Nagy a valószínűsége annak is, hogy az 1350 körüli keletkezésű4 9 kivonatos Pozsonyi Krónika ugyancsak a Budai Minorita Krónikából rövidült.50 Következtetéseink másik érdemi eredménye az, hogy az Acephalus-kódex 44 Vö. másképp Marczali Henrik : i. m. 67. 1. Szerinte Telegdy Csanádról „még mint élőről van szó". — Ám az ilyen fajta mondatok: „Benedictus Deus, qui talem prefecit prelatum, qui post aurum non abiit, nee speravit in pecunia thesauris, sed omnia in usum et utilitatem ecelesiarum eonsumpsit pariter et exegit" (SRH I. 493. 1.) egyáltalán nem bizonyítják Marczali feltételezését. 45 Marczali Henrik (i. m. 57. 1.) szintén a XIV. század közepére helyezi. , 46 Domanovszky Sándor: A Budai Krónika. Századok, 1902, 625. 1. "Erdélyi László: Krónikáink kritikai ismertetése, Szeged. 1943. 25. 1. 48 E krónika hovatartozását illetően ld. Domanovszky Sándor : Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes Krónika. Századok, 1907, 26 — 35. I. (,,... Mügeln szövege az Acephalus- és Sambucus-codex szövegéhez áll közelebb ..." — Uo. 35. 1.) 49 SRH II. 10. 1. 50 Sajnálatos, hogy a Pozsonyi Krónika éppen a végén erősen kivonatos. Jelenlegi alakjában, amely bizonyára sokszoroà másolás eredménye (hiszen szövege, különösen a személynevek vonatkozásában, erősen romlott), 1330-ig terjed. Mindenesetre megfontolandó, hogy a krónikák kritikai kiadásának 204—208. fejezeteiből semmi sincs meg a Pozsonyi Krónikában. így a bővebb krónikákban kimerítően tárgyalt Záh-merényletet is említetlenül hagyja. A bővebb krónikák több oldalon taglalják a Bazaráb elleni had-
