Századok – 1967

Krónika - Nemzetközi töténészkonferenciák az Egyesült Államokban (Hanák Péter–Ránki György) 399

400 KRŐNIKA Henryk Wereszycki (Krakkó): The Poles as an Integrating and Disintegrating Force, Piotr Wandycz (Indiana Univ) : Poles in the Habsburg Monarchy, Vaclav Beneè (Indiana Univ.): The Slovaks in the Habsburg Empire. A Struggle for Existence, L\idevit Holotík (Pozsony): The Slovaks as an Integrating and Disintegrating Force, Ivan I. Rudnytsky (La Salle College) : Ukrainians in Galicia under Austrian Rule, Stephen Fischer-Oalati (Wayne State Univ.) : The Rumanians and the Habsburg Monarchy, Andrej Ofetea (Bukarest): The Roumanians during the Disintegration of the Habsburg Monarchy, Friedrich Engel-Janosi (Bécs): The Church and the Nationalities in the Habsburg Monarchy, Emanuel Turczynski (München): Die Nationalbewegung innerhalb der griechisch-orthodoxen Glaubens- und Kulturgemeinschaft, Hajo Holborn (Yale Univ.): The Final Disintegration of the Monarchy, Victor Mamatey (Florida State Univ.): Legalizing the Collapse of Austria-Hungary at the Paris Peace Conference, Paul Schroeder (Illinois Univ.): The Status of Habsburg Studies in the United States. A programon kívül hangzott el Hans Kohn záróelőadása: Was the Collapse Inevitable? Amint e felsorolásból látható, a program valóban gazdag, sokoldalú volt. Kiterjedt a nemzetiségi kérdés földrajzi, gazdasági, eszmetörténeti vonatkozásaira, az egyházak szerepére, felölelte a végső felbomlás történeti problémáit, s nem hiányzott belőle a fél évszázada visszakísértő kérdés sem: elkerülhetetlen volt-e a felbomlás? A program gerincét az egyes nemzetek Monarchián belüli helyzetének és összetartó, ill. bomlasztó szerepének részletes, valamennyi nemzetiségre kiterjedő vizsgálata alkotta. Szerencsésnek bizonyult az a megoldás, hogy az egyes nemzetek fejlődésének problémáit általában két referátum világította meg, az egyiket egy amerikai, a másikat az illető nemzet történésze készítette. Ez módot nyújtott a különféle felfogások és módszerek konfrontálására. Hadd említsük végül, hogy a résztvevők a referátumok többségének szövegét néhány héttel a konferencia előtt megkapták. Ez a ritka szervezői teljesítmény lehetővé tette az érdekesnek Ígérkező előadások előzetes tanulmányozását. Amint a konferencia előtt és alatt nem volt lehetőség a több mint ezer oldalt kitevő anyag gondos tanulmányozására és a szerteágazó viták követésére, úgy ehelyütt sincs módunk valamennyi referátum és minden vita értékelő ismertetésére. (Erre minden bizonnyal szolidabb alapul szolgál majd a konferencia nyomtatott anyaga, amelyet az Austrian History Yearbook külön kötetben publikál.) Ezúttal néhány olyan szempont kiemelésére szorítkozunk, amelyeket a magyar történészek tájékoztatása végett fontosnak tartunk. Elsőnek azt említjük, ami talán a legmélyebb benyomást tette ránk: a Monarchiakutatások intenzitását, a közép- ós kelet-európai történelem iránti nagyfokú érdeklődóst. P. Schroeder professzor referátuma módszeres ismertetést nyújtott az Egyesült Államokban folyó kiterjedt — zömmel a monarchiai nemzetiségi kérdésre irányuló — kutatásokról. Ezt a képet F. Fellner salzburgi professzor a Németországban és Ausztriában, a szocialista országok történészei pedig a saját országukban folyó munkálatok eredményeit összefoglaló beszámolókkal egészítették ki. E beszámolókból, akárcsak az egész konferenciából, a történész gyűjtő és feldolgozó munka imponáló szorgalma és gazdagsága bontakozott ki. S egyúttal az a figyelmeztetés is, hogy történészeinknek nagyobb figyelmet kell fordítaniok a nemzetközi Közép-Keleteurópa kutatás új eredményeinek megismerésére és ismertetésére. Számunkra rendkívül tanulságosak voltak a szomszéd népek nemzeti fejlődését elemző tanulmányok. Ezek nagy része, pl. F. Zwitter, D. Djordjevic, W. Vucinich, B. Krizman, Ch. Jelavich, J. Havránek, I'. Holotik, E. Zöllner referátuma az egy-egy nemzetre vonatkozó történeti irodalom és az újabb eredmények áttekinthető összefoglalásával, a nemzeti fejlődés sajátosságainak és belső problematikájának megvilágításával nemcsak ismereteinket bővítik, -hanem ahhoz is hozzájárulnak, hogy saját múlt századi történelmünk több problémáját tágabb perspektívában, teljes regionális összefüggésükben lássuk. F. Zwitter és J. Havránek kitűnő referátumának gazdaság- ill. társadalomtörténeti elemzése metodológiailag is figyelemreméltó szempontokkal járul hozzá az összehasonlító módszer kidolgozásához. Üj összefüggésekre hívta fel a figyelmet O. Hoffman előadása, amely a Monarchia természeti, gazdaság- és politikai-földrajzi viszonyait vizsgálta. Rámutatott, hogy a Monarchia, bár nem szerves fejlődés útján jött létre, természeti-földrajzi szempontból