Századok – 1967
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 379
KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei Elnökségi ülés Társulatunk Elnöksége 1966. november 24-ón Ember Győző elnökhelyettes vezetése alatt ülést tartott, amelynek napirendjén a centenáriumi ülésszak előkészítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Széchenyi emlékülés A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai ós Történettudományi, valamint Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Közgazdasági Társaság Széchenyi István születésének 176. évfordulója alkalmából 1966. november 16-án tudományos emlékülést tartott az Akadémia Dísztermében. Friss István akadémikus megnyitó szavai után Spira György, a történettudományok kandidátusa „Széchenyi alakja és a történettudomány" címmel tartott előadásában összefoglalta a Széchenyi-kutatás ós a magyar polgári átalakulás kutatásának problémáit. Hangsúlyozta, hogy az első nehézség, amellyel a Széchenyihez közeledő történetírónak meg kell küzdenie, kutatástechnikai jellegű. Ugyanis a forrásanyag bősége éppen Széchenyi esetében nemcsak páratlan előnyöket, hanem páratlan nehézségeket is zúdít a kututóra. Rámutatott arra, hogy a kutatónak szemléleti eltévelyedésekkel is meg kell birkóznia. Ezzel kapcsolatban utalt a Széchenyi—Kossuth viszony differenciált megítélésének szükségességére, valamint arra, hogy egymással való összecsapásaik ellenére is, lényegét tekintve, mindkettőjük tevékenysége ugyanazt az ügyet, Magyarorzág polgári átalakulásának ügyét szolgálta. Megállapította, hogy Széchenyi 1848 március előtti jobbágyfelszabadítással kapcsolatos programja szintúgy a tőkés fejlődés „porosz utas" válfaja felé mutatott, akár Kossuthó. Befejezésül elemezte azokat a bizonytalanságokat, amelyek a történetelméleti kérdések kezelésében jelentkeztek történettudományunkban. Foglalkozott azokkal a Széchenyi körül kialakult nézetekkel, amelyek akkor jöttek létre, midőn a kutatómunka feltárta, hogy Szécenyi politikai rendszerét nem lehet közvetlenül és egyszerűen az ő osztályhelyzetéből eredeztetni. Megállapítása szerint Széchenyi István — „anélkül, hogy valaha is megtagadta volna a magyar arisztokráciát, amelyhez tartozott — elhatározottan és őszintén szembefordult azzal a feudális renddel, amelyet a magyar arisztokrácia zöme erőnek erejével konzerválni törekedett". Mátyás Antal egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa Széchenyinek a magyar közgazdaságtudományban elfoglalt helyéről szólt; Csizmadia Andor egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora a nagy reformpolitikusnak a feudális jogrendszer megváltoztatására irányuló munkásságáról tartott előadást. Tudományos előadássorozat A Társulat 1966 — 67. évi tudományos előadássorozatának keretében 1U66. november 25-én a Magyar Tudományos Akadémia 100-as termében Otta István vezérőrnagy, Társulatunk elnökségi tagja a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka megnyitó szavai után Borús József kandidátus, Társulatunk titkára „A moszkvai csata előzményei új német adatok tükrében" címmel tartott előadást. Az előadó azzal kezdte, hogy a hadtörténetírás az 1941-es Moszkva előtti csatát a sorsdöntő csaták közé sorolja. A hitleri Wehrmacht 1941. évi utolsó nagy hadászati kísérlete a Szovjetunió fővárosa elleni támadás volt, ezt a Fedor von Bock vezértábornagy parancsnoksága alatt álló Közóp-Hadseregcsoport hajtotta végre. Az október 2-án indí-
