Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

368 FOLY <3 IRATSZEMLE 1.) összehasonlítja az eltérő szovjet és csehszlovák értékeléseket. •— HERONIMS TICHOVSKIS Ernst Glück XVII. századi lutheránus pap, bibliafordító és pedagógus lett-, majd oroszországi tevékenységét (pl. az első orosz gimnázium felállítása) ismerteti (307—313. 1.). — GEORGE TOKMAKOFF Sztolipin 1911. szeptember 1-i kijevi meggyilkolását ós a merénylő indítékait írja le' (314 — 321.1.), aki tettét egyedül, a forradalmi szervezetek támogatása nélkül követte el. 1965. 3. (szept.) szám. — DAVID JORAVSKY: A Vavilov testvérek (381 — 394. 1.) a szovjet tudományos élet korábbi problémáit igyekszik boncolni. Ismerteti Nyikolaj Vavilov és Liszenko összeütközését, valamint Szergej Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája egykori elnökének életútját. — VICTOR TERRAS: Leo Diaconus és a kijevi Oroszország etnológiája (395 — 406. 1.) a bizánci császár és Szvjatoszláv 968-as találkozásának leírása alapján sem tudja eldönteni a kijevi állam eredetének kérdését, az uralkodót inkább normann származásúnak tekinti, de nem zárja ki a szláv eredetet sem. Felhívja a figyelmet Kijev délkeleti, mohamedán kapcsolataira is. — WILLIAM L. BLACKWELL: Az óhitűek és az egyéni vállalkozás kezdetei a kora XIX. századi Moszkvában (407 — 424. 1.) hangsúlyozza, hogy az I. Miklós alatt újból üldözött raszkolnyikok voltak Moszkva első ipari vállalkozói, növekvő anyagi jólétük a szekták fellazulására, a vezetők nyugat-európai értelemben vett tőkéssé válására, az „apákkal" való szakításra vezetett. A folyamatot jól példázza a Gucskov-család története. — PIOTR S. WANDYCZ: Titkos szovjet—lengyel béketárgyalások 1919-ben (425 — 449. 1.) 1919 júliusában ós októberében Pilsudski és a szovjethatalom között lengyel származású kommunisták (pl. Marchlewski) segítségével megkísérelt tárgyalásokat ismertet, melyeket azonban a nagy követelésekkel fellépő Pilsudski novemberben megszakított. — JACK M. CULPEPPER egykorú osztrák és angol követek feljegyzéseit idézve a IV. Iván cár által 1575-ben elrendelt kivégzések ós Szimeon Bekbulatovics rövid ideig tartó trónraemelése közötti összefüggéseket bizonyítja (503 — 506. 1.). — REGINALD E. ZE'LINEK közli a pótervári Alekszandrov-gyár munkásainak 1860-as petícióját és annak következményeit (507—520. 1.). — GEORGE L. YANEY kritizálja (521 — 527. 1.) az előző számokban folytatott oroszországi stabilitás-vita szerzőit, mert a helyzetet csak az egymással hadakozó értelmiségi csoportok vitáinak tükrében vizsgálták, további szempontok figyelembevételét ajánlja. 1965. 4. (dec.) szám. — VÁCLAV HOLKSOVSKY: Személyi fogyasztás Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban 1950—1960: összehasonlítás (622 — 635. 1.) a fenti országok nemzeti jövedelmének növekedését, az ebből személyi fogyasztásra kerülő hányadot, a beruházások arányának évi változásait hasonlítja össze más országok megfelelő adataival. — A. J. GROTH az 1918 és 1928 közötti lengyelországi választásokat elemzi (653 — 665.1.). Megállapításai szerint ez időszakban növekedett a baloldalra és a nemzeti kisebbségek pártjaira adott szavazatok száma. Pilsudski pártfölötti érzelmekre apelláló kísérlete nem járt sikerrel, mert szavazókat csak a hagyományos jobboldali pártoktól hódított el. Az 1928 utáni választások eredményeit a szerző nem vizsgálja, mert azok nem tekinthetők valósnak a választási manipulációk következtében. — WILSON R. AUGUSTINE: Oroszország vasutasai 1917 július—október (666 — 679. 1.) a Vasutasok Összoroszországi Szervezetének keletkezéséből ós vezetőségének összetételéből indul ki. A VIKZsEL potenciális súlyát igen nagynak ítéli, amit csökkentett a vezetés ingadozása a tagság bérköveteléseinek támogatása és az Ideiglenes Kormány iránti lojalitás között, miközben a bolsevikok befolyása egyre nőtt a tagság, sőt kisebb mórtékben a vezetőség körében is. így az ellenforradalmár vezetőknek az októberi forradalmat követő sztrájkkísérlete kudarcot vallott. — TRUMAN В. CROSS a korábbi számok vitáihoz hozzászólva (706 — 708. 1.) hangsúlyozza a földrajzi tényező, nevezetesen az egyes vezetők születési, illetve lakóhelyének jelentőségét az orosz forradalmi mozgalom alakulásában. A szerző véleménye szerint mennél távolabb élt valaki a fejlett területektől, a központoktól, gondolkodása annál radikálisabbá fejlődött, mert a fejletlenebb területek lakossága jobban tapasztalta a cári uralom önkényességét. — IHOR SEVÖENKO a kijevi uralkodóház problematikájához, a fejedelem és Tzimiskes János találkozásához szól hozzá: Szvjatoszláv bizánci és szláv miniatúrákon (709 — 713. 1.), és fényképmásokatokat közöl Skylitzes XI. századi krónikájából. — J. G. HISTORISCHE ZEITSCHRIFT 1966. 202. köt. 1. szám. — DIETRICH KURZE: Nemzeti ösztönzések a kési-középkori jöven -dőlésekben (1 — 23.1.) a XIV—XV. és a kezdődő XVI. század francia és német profécia-irodalmát vizsgálja elsősorban a nemzeti küldetéstudat kialakítása szempontjából. Ezekben a jövendölésekben — még korántsem nemzeti kizárólagossággal —