Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

FOLYÓIBATSZEMLE 367 THE JOURNAL OF ECONOMIC HISTORY 1965. 4. (dec.) szám. — H. HEATON az Amerikai Gazdaságtörténeti Társulat volt elnöke (1948 —1950 között) visszatekintő értékelésben számol be az Amerikai Gazdaságtörténeti Társulat (Economic History Association) elmúlt 25 esztendejéről (465 — 479. 1.). Visszaidézi az 1939-es alakulás körülményeit, adatokat hoz az előfizetők számának növekedéséről, a Társulat Szemléjében megjelent tanulmányok számáról és jellegéről, mérlegre teszi a Társulat célkitűzéseit és az elért eredményeket. Érdemileg méltatja az utolsó két évtized kiemelkedő gazdaságtörténeti témáit és az azokból kialakult vitákat (pl. a vállalkozói rendszerről és a vállalkozó szerepéről), valamint az évi társulati gyűléseken elhangzott nagyobb témaköröket (az 1848-as európai forradalmakról, a gazdasági fejlődésről stb.). — F. REDLICH a gazdaságtörténet ,,új" és „hagyományos" megközelítéséről és a két módszer kölcsönös függéséről értekezik (480—497. 1.). Megítélése szerint az „új" megközelítés határozottan pozitivista oly értelemben, hogy csak az mérlegelendő, ami kiszámítható vagy mérhető. Két főeleme: a kvantifikáció és a gazdasági elméletek felhasználása közül az első, a kvantifikáció nem új felfedezés a gazdaságtörténészek körében. Általában má már úgy tekintik a kifinomult matematikai és analitikus módszerek alkalmazását a gazdaságtörténetben, mint e tudományágban a fejlődós, előrehaladás szükséges kellékét. Sokak szerint a gazdaságtörténész tulajdonképpen álcázott matematikus. A gazdaságtörténész „új" megközelítése tehát nem a kvantifikáció alkalmazásával, hanem annak „tisztán a gazdasági problémákra" való koncentrálásának igényével ad újszerűt. Mint a szerző kifejti, a statisztikai beavatkozással a kvantitatív bizonyítást fel lehet és kell használni a kvalitatív történeti hipotézisek igazolására. A lényeges különbséget a gazdaságtörténet „új" ós „hagyományos" megközelítése között így fogalmazza meg: a hagyományos főleg a gazdasági intézmények fejlődésével foglalkozott, folyamatokkal csak annyiban, amennyiben az intézmények keretében zajlottak le. Az új megközelítés ellenben elsősorban gazdasági folyamatok kutatására, leírására irányul, míg a gazdasági intézmények kérdése, szerepe háttérbe szorul. — H. J. ELLISON: Gazdasági modernizálás a cári Oroszországban : célok és eredmények (523 — 540. 1.) végigkíséri a XIX. századi és korai XX. századi orosz gazdasági fejlődés fázisait, magyarázatot keres a gyors gazdasági újítások okaira, szemlélteti a korábbinál jóval nagyobb befolyásra szert tevő orosz vállalkozói réteg szerepét, külön figyelmet szentel a folyamatok leírásánál a kormány tevékenységének mind pozitív, mind negatív értelemben. További kutatások szükségesek annak felmérésére, hogy a kormány milyen közvetlen vagy közvetett indítékokat adott a gazdasági modernizálás folyamatához. Keveset tudunk pl. a mezőgazdasági és ipar-politika kölcsönhatásáról, az iparnak nyújtott szubvenciók eredményeiről, kihatásairól, az állami vasutak költséges üzemeltetéséről, a vállalkozókat akadályozó bürokratikus intézkedésekről és sok egyéb kérdésről. — M. MIYAMOTO, J. SAKÜDO, J. JASUBA az ipari korszakot megelőző japáni gazdasági fejlődóst ismertetik az 1859 — 1894-es időszakra vonatkozóan (541 — 564. 1.). — R. P. THOMAS tanulmányában a brit birodalmi politika hatását vizsgálja a 13 amerikai gyarmat gazdasági életére (615—638. 1.). E kérdéssel már előtte néhány történész foglalkozott, a vélemények megoszlottak: többen azt állították, hogy a brit birodalmi politika által emelt korlátok károsan érintették a gyarmatokat, túlsók terhet jelentettek számukra, mások szerint a gyarmatok részesültek az általános kedvezményekből, előnyökből. A szerző pontos statisztikai vizsgálódások alapján igyekszik a valóságot megközelíteni. Minthogy a 13 gyarmat gazdasági életét főleg a hajózási törvények érintették, a szerző főleg e törvényeknek a gyarmatokra gyakorolt hatását elemzi- Más birodalmi törvényeknek és szabályzatoknak a közvetlen hatása az amerikai gyarmatokra — összehasonlítva a hajózási törvények hatásával — jelentéktelenek voltak gazdaságilag. A szerző szerint a brit gyarmatbirodalomhoz való tartozás nem jelentett különösebb gazdasági hátrányt az amerikai gyarmatok számára. — A. SCHWEITZER cikke Walter Eucken könyve alapján (660 — 679. 1.) azt a problémát veti fel és részben válaszolja meg, hogy melyek a gazdaságtörténet és a gazdasági rendszereket összehasonlító tudomány rokon vonásai, -ff. SLAVIC REVIEW 1965. 24. évf. 2. (jún.) szám. — M. HORAK: Ukrán historiográfia 1953—1963 (258 — 272. 1.) a Szovjetunióban megjelent művek értékelése mellett kitér a nyugati publikációkra is. — NIEDERHAUSER EMIL ismerteti az 1867 — 1918 közötti magyar történelem készülő bibliográfiáját, áttekintve az eddigi történelmi bibliográfiák eredményeit és hiányosságait (291 — 296. 1.). — JOSEPH F. ZACEK: Palacky és a marxisták (297 — 306.