Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

354 FOLYŐIB.ATSZEMLE véleménye szerint a történelemre jutó óraszám csekély, ezért probléma, milyen anyagot kell tanítani. A tankönyvekben a tudományos és pedagógiai követelményeket egyesíteni kell. A tanárok számára egységes, magas fokú szakképzettséget kell biztosítani. — JÚLIUS MÉSÁROS: A Stúr-problematika kutatásának jelenlegi állása (270 — 280. 1.) általában a szlovák nemzeti megújúlási mozgalomra vonatkozólag 1956 óta megjelent munkákat vizsgálja. Űgy látja, a mozgalom új koncepciója van kialakulóban, de a fejlődés gazdasági alapjait még nem tárták fel kellő mértékben. Stúr 1848-as szerepének az értékelésében még most is erősen hat Révai József koncepciója. Az ezzel ellenkező Rapantfóle álláspontban van sok tárgyi igazság, de minthogy a kérdés gazdasági és társadalmi alapjait nem vizsgálja, nem ismeri el a magyar forradalom polgári jellegét, csak valami feudális kalandnak tekinti, holott az 1840-es évek magyar liberális mozgalmának a követelései kétségkívül polgári jellegűek. A kérdés tisztázására mindenekelőtt a szélesebb európai összefüggések vizsgálatára van szükség. — F[RANTI§EK] B[OKES] ismerteti Perényi József: A történész műhelytitkaiból c. könyvét (298. 1.), ugyanő Horváth Zoltán Teleki-monográfiáját (304 — 305. 1.), Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár c. könyvét (306 — 307.1.),CHM- ismerteti Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája 1939 —1941 c. könyvét (309 — 310.1.), ismét F. B. pedig Unger Mátyás—Szabolcs Ottó: Magyarország története c. könyvét (319.1.) és az új magyar irodalomtörténet első öt kötetét (319 — 320. 1.), ismerteti még a folyóirat a magyar történészek bécsi kongresszusi kötete és a Századok és Acta Historica néhány tanulmányát. — N. REVUE ROUMAINE D'HISTOIRE, 1965. 1. szám. — E. PETROVICI: Helynevek és történelem (3 —13. 1.) összegezi a helynévanyagból a román nép ókori és középkori történetére vonatkozóan levonható tanulságokat. Ókori eredetű román helynevek csak Daciában és Moesia Inferiorban találhatók, a Balkán középső és nyugati részein nem; ide később észak-keleti irányból vándoroltak a román pásztorok. A szerbek êû a bolgárok közé a korai középkorban nem román, hanem albán népesség ékelődött. A víznevekben van kontinuitás, a városok és települések ókori nevei azonban eltűntek. A szláv személy- és köznevekből a románok által képzett nagyszámú helynév a középkori román — szláv együttélésről és a szlávság asszimilációjáról tanúskodik. A szerző Kniezsa István párhuzamos helynévadási elméletével szemben a helyneveknek egyik nyelvről a másikra való fordítása mellett foglal állást. — SERBAN PAPACOSTEA XV. századi nyugati forrásokra hivatkozva mutatja ki, hogy a római eredet nem a nyugati humanisták tudós kitalálása, mert a román nép körében már a középkorban élt és általánosan elterjedt volt a romanitásának tudat a és autochton hagyománya( 15—24.1.). — LIVIU PATACHI: Egy román részvétéle az 1861—65-ös amerikai polgárháborúban (25 — 40. 1.) végigkíséri Gheorge Pomuj-nak (1818 — 1882), a gyulai születésű pesti román ügyvédnek, az 1848 —49-es magyar honvédsereg kapitányának életútját, különösen az amerikai emigrációban kifejtett tevékenységét és a polgárháború alatti katonatiszti pályafutását. — VASILE NETEA a nagy román történettudós, Nicolae Iorga (1871 —1940) személyiségét és tudományos tevékenységét mutatja be (41 — 54. 1.). — VICTOR GH. AXENCIUC: A monopóliumok Románia iparában (55 — 79. 1.) átte- i kinti a tőkekoncentráció és centralizáció folyamatát, a monopol-kapitalizmus kibontakozását a XX. század első éveitől a második világháborúig. A monopóliumok viszonylag későn jelentek meg a román iparban, de az ipari protekcionizmus és a külföldi tőke benyomulása gyorsította fejlődésüket. A monopóliumok az első világháborúig még nem hajtották uralmuk alá az egész ipart — csak mintegy harmadát — s még nem játszottak döntő szerepet a belső piacon és a nemzetgazdaság egészében. Ákét világháború között a monopóliumok csaknem teljesen uralkodóvá váltak a ' cement-, cukor-, papír- és szesziparban. A termelőeszközöket gyártó iparágak monopolizációja előrehaladottabb volt, mint a fogyasztási cikkeket gyártó iparé. A monopóliumok fejlődése azonban nem érte el a nyugati tőkés országok színvonalát, s a viszonylag jelentős kis- ós középipar és mezőgazdaság révén a szabad verseny még fontos szerepet játszott a román nemzetgazdaságban. — GHEORGHE CRONT áttekintést nyújt az állam- és jogtörténeti kutatások fejlődéséről a Román Népköztársaságban (81 — 94. 1.). — ILEANA BOZAC eddig ismeretlen dokumentumok alapján ismerteti Lazzaro Spallanzani, a neves paviai természettudós 1786. évi erdélyi utazását (95 — 104. 1.). 1965. 2. szám. — Szerkesztőségi cikk (171 — 182. 1.) emlékezik meg a fasiszta Németország feletti győzelem20.évfordulójáról, hangsúlyozva a román nép antifasiszta ellenállásának jelentőségét. Rámutat az 1944. augusztus 23-i felkelés és a romániai fordulat fontos szerepére a második világháború befejezésében, s ismerteti a