Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

EOLYŐIRATSZEMLE 347 később francia támogatással megalakult az itáliai lengyel légió. — BOLESLAW DRUKIER: A lengyel ügy a Nemzeti Felszabadulás Lengyel Bizottsága megalakulásának időpontjában, 1944. júl. 22.—aug. 1. (327 — 353. 1.) a ténylegesen ideiglenes kormány megalakulásának hatását vizsgálja. Az angolszász sajtó tudomásul vette a tényt, mint a háború menetében szükséges lépést, és optimistán ítélte meg a londoni lengyel kormánnyal való megegyezés lehetőségeit. A lengyel kormány tiltakozott, de nem vonhatta vissza Mikolajczyk miniszterelnök bejelentett moszkvai útját. Ezért sürgette a régóta előkészített varsói felkelés kirobbantását. Ez a felkelés csak katonailag irányult a németek ellen, politikailag szovjetellenes éle volt. A moszkvai látogatással időzítették, hogy megerősítsék Mikolajczyk helyzetét a tárgyalásokon. Az angol kormány addig ellenezte a felkelés kirobbantását, mert nem tudott volna segítséget adni, az adott pillanatban azonban nem tett semmit ellene, bár nem is vállalta a felelősséget. Churchill a lengyelekkel szemben is kettős politikát folytatott, mint a Szovjetunió tekintetében, valószínűleg arra számított, hogy a Szovjetunió ebben a térségben koncentrálja majd csapatait, s így nem tudja folytatni a balkáni hadműveleteket, — ALEKSANDER GIEYSZTOR: A történettudományok kongresszusairól (481—483. 1.) a bécsi kongreszszus tapasztalatai alapján felveti a kérdést, érdemes-e ilyen arányokban kongresszust tartani, s jobb-e előre megszervezni a tematikát, vagy a spontán alakulásra bízni. — Számos cikk ismerteti a kongresszus egyes problémáit, menetét: BoGUSbAW LESNODORSKI: Történelmi szembesítések. Bécs 1965 (484 — 487.1.), HENRYK BATOWSKI: A bécsi nemzetközi történész kongresszusról (488—490. 1.), JÓZEF KOWALSKI: Bécsi benyomások (490—492. 1.), IRENA PIETRZAK-PAWÏ,OWSKA: A mai tör-ténetírás néhány tendenciájáról a nemzetközi kongresszusok megvilágításában (492 — 495. 1.), JÓZEF WOLSKI: Az ókori történelem a bécsi kongresszuson (495 — 496. 1.), TADEUSZ JÇDRUSZCZAK: A német kérdések a történettudományok XII. kongresszusán (496—• 501. 1.). — Kongresszusok és kollokviumok (501 — 503. 1.) címen szerkesztőségi cikk számol be a szerkesztőségben 1965. október 8-án tartott megbeszélésről, amely a tapasztalatok alapján úgy foglalt állást, hogy inkább szűk szakmai kollokviumokat kell tartani, ezekből alakulhat ki egy-egy történettudományi diszciplína nagyobb összejövetele, amilyet a gazdaságtörténészek már tartanak, s az ilyen jellegű találkozókból nőhetnek ki érdemleges eredményeket hozó nagy kongresszusok. — N. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1966. 1. szám. — TADETTSZ WASILEWSKI: A gnieznói kongresszus bizánci szimbolikája és ennek jogi és politikai jelentősége (1 —14. 1.) az 1000-ben III. Ottó császár és Boleszláv lengyel fejedelem közt lezajlott találkozás formaságait elemezve úgy látja, hogy az ekkor alkalmazott szertartás (diadóm átadása) nem azonos a patríciusi méltóság adományozásának a szertartásával, hanem azzal a szintén bizánci eredetű szertartással, amellyel például a bizánci császár 626-ban vagy 627-ben a kazár kagánt „lelki fiává" fogadta. III. Ottó ezzel Bolesz-Iávot bevezette a királyok és népek családjába, s országának, Szklaviniának a birodalom egyéb részeit alkotó Romával, Galliával, Germaniával egyenrangú szerepet szánt. — ANDRZE.T WYROBISZ: A kereskedelem a Visztula menti Solecben a XVIII. század végéig. Adalék a belső piac történetéhez a felosztás előtti Lengyelországban (15 — 48. 1.) korábbi forrásanyag híján a XV. század elejétől kíséri figyelemmel a Visztula középső folyásánál fekvő kis város kereskedelmét. А XVI. században van virágkorában, a helyi vásárokon gabonát, sót, ill. átmenő forgalomban élő állatot árusítanak. A XVII. században már megkezdődik a hanyatlás, a XVIII. században a kereskedelmi forgalom majdnem teljesen megszűnik. Ennek okát nem lehet a hadi eseményekben vagy természeti csapásokban keresni, sem a földesúri kizsákmányolásban. Hozzájárulhatott a kereskedelmi útvonalak megváltozása, még inkább a parasztság elnyomorodása következtében a vásárlóerő csökkenése. A hanyatlást nem lehet egy tényezőre visszavezetni, az okok itt nem azonosak a nagy városok gazdasági hanyatlásának az okaival. — ANDRZEJ ZAHORSKI: A „Moniteur" 1789—1795 a lengyel ügyekről (70—96. 1.) részletesen ismerteti a francia forradalom vezető lapjának érdeklődését a lengyel fejlődés iránt: bírálja a nemesség álláspontját, 1792 előtt Szaniszló Ágost királyt példaképül állítja XVI. Lajos elé. Különösen nagy az érdeklődés ós a rokonszenv az 1794-es felkelés iránt. A lengyel híranyag igen bő, s a legtöbb esetben tárgyilag helytálló. Forrásai lengyel újságok, lengyel emigránsok, a forradalmi kormány nyugaton működő kiküldöttei. A Moniteur állásfoglalása azért fontos, mert Európa nagyrészt innen értesült a lengyel eseményekről. — MLROSBAW WIERZCHOWSKI: Ghelm vidékének kérdése az orosz állami dumában (97 —125. 1.) azzal a területtel foglalkozik, amelyet az orosz kormányzat már régebben el akart szakítani a lengyel területtől, 1875 itt betiltották az unitus egyházat, hogy elősegítsék az oroszosítást.