Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

EOLYŐIRATSZEMLE 329 tartalmaz. — SMIDT LAJOS Szombathelyi hetilap a múlt század végén címmel egy Jenseits der Donau című, eddig kevéssé ismert hetilap egy 1875. évi számát mu-Kulturális, ismeretterjesztő JELENKOR IX. évf. (1966) 9. sz.: KÁSZON JÓZSEF Húsz éves a forint címen a stabilizáció pécsi és baranyai előzményeihez és heves politikai harcok között végbement lefolyásához közöl egyes jellemző adatokat. 9. sz.: TAKÁTS GYULA A Nagyberek világa és a Balaton c. cikke (I. rósz a 8. számban) a hatalmas somogyi mocsárvilág régi archaikus életének ós a lecsapolására tett, 1950 után sikerrel befejezett, de nem egyértelműen gyümölcsöző kísérletek történetét adja. — Sós ENDRE Jegyzetek Radnóti Miklósról címen a költő fiatalkoráról közöl személyes visszaemlékezéseket: a gimnazista Radnóti részvételéről egyes budapesti, inkább még polgári radikális értelmiségi szervezkedési kísérletekben, majd elviselhetetlennek érzett budapesti tisztviselő életéről, végül szegedi éveiről. — V. K. \ MŰEMLÉKVÉDELEM. X. évf. (1966) 3. sz.: DERCSÉNYI DEZSŐ számos nagyon szép fényképpel illusztrálva az Országos Műemléki Felügyelőség 1964 —1965. évi munkáját ismerteti és ezek eredményekép-I pen a történész számára különösen jelentős gyarapodását az ország történeti érdekű I műemléki állományának: a beszámoló rámutat az egyes helyreállított objektumok építészettörténeti és művelődéstörténeti jelentőségére is. — ZÁKONYI FERENC Balatoni várak hiteles rajzai 1651-ból címen aherzogenburgi ágostonrendi apátság könyvtárában talált alaprajzokat és a hozzájuk tartozó — aránylag igen részletes — egykorú várleírásokat ismerteti, konkréten bemutatva Vázsony, Szigliget és Keszthely anyagát és rámutatva arra, hogy a rajzok az eddig ismert Turco-féle rajzoknál jóval hitelesebbek, mivel Turco nem a valóságos állapotot, hanem az általa javasolt átépítés alaprajzát adta meg. — NÉMETH PÉTER A Városlőd felett emelkedő, azóta teljesen elenyészett Hölgykő váráról ad rövid történeti ismertetést nagy forrásanyag alapján. — CSÁSZÁR LÁSZLÓ Korai ritka ipari szerkezetek és megóvásuk címmel a kapitalizmus kezdeteire jellemző technika (ós részben gazdaság) valamint kultúrtörténeti szempontból egyaránt jelentős, elsősorban vasszerkezetek megőrzésére és történeti kutatásuk fontosságára hívja fel a figyelmet. — tatja be, jó példáját — mintegy keresztmetszetét — adva a kor vidéki sajtójának. — - V.K. és szépirodalmi folyóiratok GILYÁN NÁNDOR a szatmári Erdőház népi műemlékeit ismerteti, sok szép fényképpel: a töröktől kevésbé elpusztított vidéken, melyre a hódoltság már nem terjedt ki, sajátos összetett építészeti kultúra alakult ki és maradt meg, sokszor archaikus formákkal. —• ANTALL JÓZSEF Semmelweis Ignác tabáni szülőháza és utolsó pesti lakóhelye címmel gazdag levéltári forrásanyag alapján Semmelweis apjának, a már a századforduló táján Budára jött kereskedőnek ós családjának vagyoni és családi viszonyairól: házairól és lakásairól tájékoztat; Semmelweis személyétől függetlenül is érdekes adatokkal a kor budai polgári életmódjának történetéhez. — ZÁDOR ANNA Ybl Ervinről, a jeles művészettörténészről (1890 —1965) közöl nekrológot. - V. K. TISZATÁJ XX. évf. (1966) 7. sz.: KATONA IMRE Az agrármozgalmak ösztönössége — a kubikosmozgalmak tudatossága c. cikkében a szájhagyományozott anyagtörténet felhasználására tesz tanulságos kísérletet. A századforduló körüli agrármozgalmakban éppúgy, mint a korábbi tömegmozgalmakban sok volt a költői, esetleg éppen a csodás, sőt vallásos elem. Ezeket a munkások, főként a kubikosok beáramlása kezdte kiszorítani. A munkásmozgalmakban az ösztönös népköltészet helyét egyre inkább a tudatos irodalom (mozgalmi dalok, szavalatok, színdarabok stb.) foglalja el, ami növeli az irodalom hatásfokát. — B. B. VILÁGOSSÁG. VII. évf. (1966) 6. sz.: LORÁND IMRE A Három Nemzedéktől a Forradalom utánig címen Szekfű Gyula történetírói útjához közöl adalékokat. Első, nemzeti felháborodást keltő művében a Rákóczi-szabadságharc tragikus irrealitását bizonygatta. 1920-ban megjelent Három Nemzedék c. művében a három magyar liberális nemzedéket állította oda bűnbaknak a keresztény magyar középosztály elé a történelmi Magyarország bukásáért, s járhatatlan kuruc út helyett a nem kevésbé járhatatlan Habsburg-utat javasolta. Ez utóbbit összefüggő rendszerré a Magyar Történet hatalmas köteteiben építette ki. A Három Nemzedék 1933-as kiadásához írt új fejezetben viszont már a neobarokknak jellemzett ellenforradalmi korszak