Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

330 FOLYÓI RAT8ZEMXE fölött is kimondja az ítéletet, ós sejtteti a közelgő tragédiát. így jutott el lassan a hitlerellenes népfront, a demokratizmus kiterjesztésének gondolatáig. Forradalom után c. művében kimutatja az úri Magyarország életképtelenségét, a munkás-paraszt forradalom kikerülhetetlenségét és a Szovjetunióval való együttműködés bíztató perspektíváit. — BENDA KÁLMÁN A jozefinizmus útja és megdicsőülése címen eleven és problémagazdag beszámolót közöl az 1965. augusztus 29. — szeptember 5-én Bécsben megtartott XII. Nemzetközi Történész Kongresszusnak a vallási türelemmel foglalkozó szekciója üléséről. Az osztrák és részben a német történetírás jozefinizmuson csupán II. Józsefnek összpolitikájából kiszakítottan s eltorzítottan vizsgált egyházpolitikáját érti, s ezt is a katolikus felvilágosodásra, ill. a bécsi udvar merkantilista érdektől sugallt, a XVII. század második felétől egyre erőteljesebben érvényesülő valláspolitikájára vezeti vissza. Ezzel szemben a magyar történészek — egy osztrák történésztől is támogatva — rámutattak a Cseh- és Magyarországban ugyanebben az időben érvényesülő türelmetlen ellenreformációra, az itt időnként érvényesülő türelmi politikának a rendiség által kikényszerített voltára s e politika gyakorlati érvényesülésének az osztályok és rétegek közt szerteágazó külön útjaira. — A számhoz csatolt Mellékletben ZOLTAI DÉNES A középkor zeneesztétikája és világnézeti alapjai címen a középkori zene kialakulását és fejlődése perspektíváit vizsgálja. 7 — 8. sz.: DOBBOVITS ALADÁR Rabszolgaság és megváltás c. tanulmányában rámutat arra, hogy a rabszolgafelszabadítás miként hatott az antik vallásos ideológiára, így a kereszténységre is. — KOMORÓCZY GÉZA Ábrahám Mezopotámiában és Kánaánban c. tanulmányában Ábrahám, Izsák, Jákob alakjában a zsidó népet alkotó népcsoportok képviselőit látja, akik Észak-Mezopotámiából, arám környezetből érkeztek a Szíria és Dél-Arábia közti területre a ,gér' (jövevény), ill. a ,héber' (idegen alkalmazott) szavak tanúsága szerint afféle kereskedő-pásztorkodó, később föld -művelésre is rákapó vazallus népelemekként. — KARDOS TIBOR Az olasz természetfilozófusok c. tanulmányában hangsúlyozza a XIII—XVI. századi olasz természetfilozófia jelentőségét a modern európai filozófia kialakulása szempontjából. Fejlődésének állomásait veszi sorra ezután a padovai egyetem averroizmusától Giordano Brunoig, aki már az újkori materializmus jelentkezését jelzi. — MÁTRAI LÁSZLÓ AZ olasz reneszánsz filozófia hanyatlása a tridenti zsinat után c. fontos módszertani kérdéseket is felvető tanulmányában kimutatja, hogy a katolikus restaurációnak a tridenti zsinattal kezdődő előnyomulása kiszorítja a XVI. század olasz reneszánsz filozófiából a humanizmust, az arisztotelizmust, és csupán az újplatonizmust hagyja meg, amely azonban magába szívja és az utókor felé közvetíti a másik kettő elemeit is. Ahhoz, hogy a filozófia a kapitalista fejlődéstől megkívánt magasabb grádicsra lépjen, a reformátorok harcos türelmetlenségére és a természet tanulmányozására volt szükség. A XVII. században már csak a természettudományos fejlődés lehetett a filozófia kibontakozásának alapja. — TARJÁN IMRE Történelmi igazság vagy apologetika? c. cikkében a XII. Pius pápa rehabilitációját szolgáló kétkötetes pápai diplomáciai kiad vány kudarcáról számol be. A lengyel válság idején tett közvetítésével a pápa a diplomáciai forráskiadvány szerint is Mussolinivei együttműködve tulajdonképpen Hitlernek tett szolgálatot, elutasítva a lengyelek melletti állásfoglalást. Ribbentrop 1940. március 11-i fogadása semmit, sem használt a német katolicizmusnak, annál inkább Hitlernek. A pápa iparkodott lecsendesíteni a német püspökök 1 Hitler-ellenes szárnyának, így pl. Preysink berlini püspöknek háborgását is. Noha t tudott a náci haláltáborokról, mégsem emelte fel tiltakozó szavát a halálraítélt zsidók érdekében. 1944-ben, a háború végefelé sem a háború szörnyű szenvedéseinek enyhítése volt a főgondja, hanem a világ összes katolikusainak összefogása a „vörös áradat" feltartóztatására. — ZEMPLÉN JOLÁN A jezsuiták és a fizika fejlődése ( Egyházi tankönyvek Magyarországon a a XVIII. században) címen a, kor hazai fizikatanításának tartalmát vizsgálja a fizika egyes irányzatai szerint, s megállapítja, hogy a században a fizikaMagyarországon még a jezsuita fejekben is megvívta a maga szabadságharcát, ha érvényesülését még a vallással való kényszerű kompromisszum sokban korlátozta is. — В . В. A magyar folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В. В.), Hölvónyi György (H. Gy.), Sz. Ormos Máris (О. M.), Szabó Miklós (Sz. M.) ós Vörös Károly (V. K.). Hibaigazítás: A Századok 1966. évi 2—3. számában megjelent hazai folyóiratszemlénk készítőire utaló sziglák helyesen: a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr esetén: В. B.—Sz. M ; a Valóság esetén: В. B.