Századok – 1967
Tanulmányok - Iszlamov; T. M.: Az 1917. évi osztrák–magyar kiegyezés megkötése 3
AZ 1907. ÉVI OSZTRÁK-MAGYrAlt KIEGYEZÉS 25 kísérlete kudarcba fulladt, valószínűleg a Beck-kormány nem minden „hozzájárulása" nélkül. Beck örömmel írt e kísérlet csődjéről.75 Beck azonban, aki ugyancsak a korona jogai elleni merényletnek tekintette az alkotmánybiztosítékokról szóló törvénytervezeteket, hamarosan kénytelen volt megváltoztatni álláspontját Andrássy törvénytervezetével kapcsolatban, mivel az megmagyarázta neki, hogy e biztosítékok nélkül a Wekerlekormány további hivatalban maradása lehetetlen. Egy új politikai válság perspektívája Magyarországon nem kevésbé volt ijesztő az osztrák, mint a magyar politikusok számára, mivel az csapást mért volna a gazdasági kiegyezésre s ezzel együtt, minden valószínűség szerint, a Beck-kormányra is. Egy ilyen irányú fejlődéstől Budapesten és Bécsben egyaránt tartottak. Csak ezzel magyarázható az az első pillanatra váratlannak tetsző támogatás, amelyben az osztrák kormány a koalíciós kabinetet részesítette e kérdésben. Már május 9-én úgy dönt az osztrák miniszterelnök, hogy javasolni fogja a császárnak a magyar tervezet szentesítését, mivel „minden attól függ, sikerül-e Magyarországon a válságot őszig elhúzni", vagyis a kiegyezés megkötéséig.76 Ilyeténképpen az alkotmánybiztosítékok kérdésében a két kormány között mintegy közös front kezdett kialakulni. A változás szükségképpen maga után vonta a trónörökös nyílt fellépését a Beck-kormány és különösen Beck személye ellen. A magyar koalíció alkotmánybiztosítékai elleni harcában, továbbá a saját volt pártfogoltja elleni küzdelemben is, Ferenc Ferdinánd hűséges és aktív segítőtársra talált a volt magyar belügyminiszter, Kristóffy József személyében. Kristóffy és Ferenc Ferdinánd A sors iróniája folytán nem más, mint Wladimir Beck, aki most politikai ellenfelévé vált, mutatta be a trónörökösnek Kristóffy Józsefet, a volt magyar belügyminisztert. Azt a memorandumot, amelyet Kristóffy József az osztrák miniszterelnök megbízásából állított össze, Beck átadta Ferenc Ferdinándnak. A dokumentum gondolatai, javaslatai tetszettek a trónörökösnek, s szeretett volna megismerkedni szerzőjükkel. A találkozó 1907 márciusának egyik napján teljes titokban, a Belvedere palotában történt, ahol Kristóffy memorandumára célozva a trónörökös nem titkolta örömét és elégedettségét, hogy végre talált egy olyan magyar politikust, akinek elképzelései teljesen egybeesnek az övéivel.77 Milyenek is voltak tehát azok az eszmék, amelyek annyira fellelkesítették azt az embert, akiről köztudomású volt, hogy mennyire gyűlöl mindent, ami magyar ? A választ erre a kérdésre a memorandumban adja meg. Megbízva Kristóffyt ezzel a munkával, Becknek az volt a célja, hogy igyekezzék tisztázni a kérdést: az általános választói jog bevezetésének milyen hatása lehet a Monarchia és a dinasztia sorsára a magyar politika szemszögéből. Mint tudjuk, ez a kérdés korántsem volt jelentéktelen Beck számára, aki éppen ebben az időben vetett be minden eszközt, hogy a parlamentben győzelemre vigye az általános választójogi tervezetet, ami nélkül lehetetlennek tartotta a Magyar-75 Allmayer-Beck: i. m. 186. 1. 76 Uo. 186. 1. 77 Kristóffy : i. m. 391. 1.
