Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

326 F0LYÖIRAT3ZEMLE Henszlmann jó érzékét, mellyel kutatásaiban már túlmenve a csupán gótikán, az építészet egyetemes fejlődésének elveit kutatja. — V. K. FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1966. évf. 2. sz.: IBMÉDI-MOLNÁB LÁSZLÓ Adatok a XVII. századi és a korábbi idők magyar térképtörténetéhez c. tanulmánya megállapítja, hogy hazánkról az első összefüggő országtérkép, Lázár Deáké, az 1510-es években készült és halála után barátja, G. Tanstetter 1628-ban jelentette meg. De határjárási és egyéb iratokból kiviláglik, hogy már a XIV—XV. században végeztek hazánkban földmérési munkákat, amelyeket rajzban is igyekeztek rögzíteni. — H.Gy. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. XXI. (új) évf. (1966) 4. sz.: HOBVÁTH PÁX Adalékok a nemzeti ideológia múltjának elemzéséhez a magyar jogi hisztorizmus történetéből c. tanulmányát a Századok 1966. 4—5. sz. már ismertettük. 8—9. sz.: SÁPI VILMOS Községi bíráskodásunk a feudalizmus utolsó évszázadaiban címen a községi bírák igazságszolgáltatási tevékenységét elemzi és ismerteti a községi bíráskodás szervezetét. — Sz. M. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE X. évf. (1966) 2. sz.: Kiss ABTÚB A szocialista építés nemzeti és általános érvényű vonásairól című vitacikkében a szocializmusra való átmenet változatait és a szovjet példa szerepét vizsgálja. — B. B. MAGYAR KÖNYVSZEMLE 1966. 3. sz.: MEZEY LÁSZLÓ A latin írás magyarországi történetéből c. tanulmánya, valamint FÜVES ÖDÖN Egy pesti görög könyvtára 1820-ban c. közleménye mellett PÉTER LÁSZLÓ—RECTÜLI ERNŐ A Szikra kiadó szegedi tevékenysége c. közleménye érdemel történész szempontból különösebb figyelmet. — H.Gy. MAGYAR NYELVŐR XC. évf. (1966) I. sz.: ILLYÉS GYTJLA A polgár és a bugris c. szómagyarázatában Komlós Aladárral vitázva a bugris szót nem a német ,bürger'ből eredezteti, hanem az albigens vagy katar mozgalom elterjedése révén Dél-Franciaországban nagy tekintélynek örvendő bolgárok latin—francia bulgarus > bougre nevéből. — B. B. MAGYAR TUDOMÁNY. LXXIII. köt. (1966) 6. sz.: VEKEBDI LÁSZLÓ Leibniz élete és kora címmel Leibniz tudományos gondolkodási stílusának alakulását elemzi, elsősorban matematikatörténeti szempontból, középpontba állítva a függvénytan, a differenciál-integrál számítás alapjainak megvetését. — BEBEND T. IVÁN A marxista eszmeiség mércéje címen kapcsolódik a TMB állásfoglalásához, amely megvizsgálta a marxista eszmeiség érvényesülését a társadalomtudományi tárgyú disszertációkban. — Sz. M. MTA NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOKOSZTÁLYÁNAKKÖZLEMÉNYEI XXIII. köt. (1966) 1—4. sz.: NIZSALOVSZKY ENDRE Eötvös József életművének ismeretlen elemei c. tanulmányában Eötvös akadémiai elnökké választásának 100. évfordulója alkalmából legjobb barátjával és munkatársával, Szalay Lászlóval folytatott levelezésének újonnan előkerült 43 darabját ismerteti életrajzi, szépprózai, költői, irodalomtörténeti, regónyirodalmi ós politikai jelentőségüknek gondos mérlegegelése alapján. Életrajzi szempontból figyelmet érdemel a levelekben Eötvös 1848. szeptember 28-i távozásának, Kossuthhoz való viszonyának nem egész őszinte motiválása, politikai szempontból Ráday Gedeon infámiás ügyében való felszólalása a szólásszabadság védelmében az 1838 februári borsodi megyegyűlésen, a Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos, szerkesztő- ós irányváltozásra vezető nagy politikai csalódása és szabadságeszmével telített liberális katolicizmusa. — PÁNDI PÁL Kemény Zsigmond és az utópista szocializmus е., egy monográfia részét képező tanulmányában „A korteskedós és ellenszerei", valamint más politikai röpiratok alapján az utópikus szocializmus eszméit jól ismerő, s azokat a munkásság nyomorult helyzetének ismerete ellenére is egyértelműen elutasító Keményt mint a magyar liberalizmus népellenes szárnyának képviselőjét mutatja be. Kemény a népi tömegmozgalmaktól, az általános választójog bevezetésétől nemcsak a társadalom rendjót, hanem egyben a kultúrát, a nemzeti érdeket is féltette, s eme félelmének a haladás követelményét is kész volt áldozatul dobni. — KÓKAY GYÖBGY Göttinga, Rát Mátyás és felvilágosodáskori irodalmunk kezdetei c. tanulmánya a Kazinczytól és Batsányitól kijelölt méltó helyre állít ja a felvilágosodás irodalmi életében Rát Mátyást, a magyar nyelvű újságírás megindítóját. A győri német polgári családból származó, de teljesen magyarrá vált evangélikus teológus a hazai protestáns pietizmustól és a göttingai német felvilágosodástól, elsősorban Klopstocktól és Herdertől nevelve, eljutott a