Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

FOLYŐIRATSZEMLE 327 felvilágosodás demokratikus politikai és irodalmi plattformjáig, a Habsburg-ellenes antifeudalizmusig. A magyar nemzeti nyelv és kultúra ápolása fogékonnyá tette a nemzetiségek hasonló törekvései iránt. — HIGÓ LÁSZLÓ A Petőfi értelmezések történetéből című tanulmánya Salamon Ferenc 1858-ban adott, Petőfiben csupán a népies genre költő vonásait kiemelő, forradalmiságát elutasító s nemzeti költői rangját is tagadó értékelésének továbbélését mutatja be, azzal a történész számára is fontos tanulsággal, hogy egy-egy kritikus esztétikai nézeteket is alakító egyéniségét nem csupán a központi személyeknek, hanem a korszak egész szervezetébe illesztve kell vizsgálnunk — MUSNAI LÁSZLÓ Szilágyi Ferenc a folyóirat XXI. kötetében megjelent cikkeivel vitázva Körösi Csoma Sándornak a kolozsvári tudósok köréhez való kapcsolatát vizsgálja, új adalékok alapján. — B. B. MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK I960. 3—4. sz.: VERŐ GÁBOR A legújabbkori munkásmozgalmi muzeológia néhány sajátossága a moszkvai és leningrádi múzeumokban címmel a szovjet múzeumoknak a történeti tudat sajátosan múzeumi eszközökkel s módszerekkel történő befolyásolását célzó figyelemreméltó, sokoldalú tevékenységét ismerteti. — MÉSZÁROS GYULA Wozinszky Mórról, a szekszárdi múzeum alapítójáról emlékezik: az autodidakta, de roppant szakmai (elsősorban nemzetközi hírnevet biztosító régészeti) műveltséget szerző szekszárdi plébános múzeumteremtő energiájáról s népművelő tevékenységéről. - V.K. STATISZTIKAI SZEMLE. 44. évf. (1966) 6. sz.: GYULAI FERENC AZ első magyar hivatalos etatisztikai publikációkról c. tanulmánya az 1867 —1893 közt megjelent statisztikai évkönyvekkel és közleményekkel foglalkozik. A publikációk megindítása Keleti Károly nevéhez fűződik. 1868-ban jelent meg a Hivatalos Statisztikai Közlemények 1. száma (1874 és 1878 közt szünetelt). A kiadványok forrásértókét nem csak az egymástól eltérő szerkesztői szempontok, hanem az egységes adatgyűjtés hiánya is változó értékűvé teszi. — Az Évkönyv először 1872-ben jelentmeg. Ezek sem nyújtottak teljes képet a társadalmi-gazdasági élet egészéről. — A szerző felhívja a kutatók figyelmét az Országos Magyar Statisztikai Tanács üléseiről készült jegyzőkönyvek értékes anyagára. 7. sz.: KÁRMÁN TAMÁSNÉ Statisztikánk első nemzetközi kapcsolatai c. tanulmánya ismerteti, hogyan kapcsolódott be az 1867-ben felállított Statisztikai Hivatal a nemzetközi statisztikai kongresszusok munkájába. Hazánkat először Keleti Károly és Hunfalvy János képviselték a nemzetközi fórumon. A francia—német ellentétek miatt bekövetkezett válság idején a magyar bizottság szerepe és tekintélye csak növekedett. A Nemzetközi Statisztikai Intézet huszonkét alapító tagja közül három (Keleti, Körösi, Hunfalvy) volt magyar. — H. Oy. Helytörténeti és helyismereti folyóiratok BORSODI SZEMLE X. évf. (1966) 2. sz.: GAZSI JÓZSEF A miskolci 7. hadosztály megszervezése a fasizmus elleni harcra c. tanulmányában arról számol be, hogy élelmezési, ellátási nehézségek, szervezési hibák és nem utolsó sorban a reakciós hadosztályparancsnok, Kaffka Zoltán ezredes aknamunkája következtében miként késett az le a német fasizmus elleni harcban való részvételről, és csupán őrfeladatok elvégzésére szoruít. — TÓTH PÁL AZ ellenforradalmi rendszer hatalomrajutása és uralmának néhány sajátossága Borsod megyében a román megszállás időszakában címen gazdag levéltári ós sajtóanyag felhasználásával a . fehérterror borsodi kibontakozásának és lefolyásának körülményeivel foglalkozik. A relative nagyszámú s egy tömbben élő munkástömegek, a miskolci kereskedőpónztőkés burzsoázia érdekeit szolgáló, liberális szellemű közigazgatás, különösen a miskolci Hodobay-klikk ellenállása, a Friedrich-kormány és a fővezérség Borsodban is megnyilvánuló hatalmi harca, a munkásságnak a katasztrofális gazdasági helyzet ellen a szakszervezetekben és a szociáldemokrata pártban vívott küzdelme egészen 1919 novemberéig, a „nemzeti hadsereg" bevonulásáig meg tudta akadályozni a terror szélsőséges formáit. — 'BODGÁL FERENC Regula Ede históriája címen egy Edelényben 1911 nyarán történt Regula Ede asztaloslegény által elkövetett véres rablógyilkosság ponyva- és népköltészeti feldolgozásait közli, ezek kölcsönhatásának figyelembevételével. — B. B. JÁSZKUNSÁG XII. évf. (1966.) 2. sz.: BETKOWSKY JENŐ Egy század a földmíves szemévél nézve c. közleménye ismerteti egy parasztcsalád folyamatosan vezetett napló-V